Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Dr. Walleshausen Gyula: A közgazdasági tájékoztatás fejlesztési feladatai

majd halála miatt elmaradt. Arra törekszünk, hogy 1982-től jó indexrendszerrel lássuk el mindkét kiadványt. Közben vizsgáltuk azt is, hogy korszerű gépi információszolgáltatásra kikkel lehetne társulni. Legkézenfekvőbbnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyvtárával való együttműködés ígérkezik, mivel ők a Text-Pack számítógépes rendszerrel már évek óta kísérleteznek a KSH számítóközpontjára támaszkodva. Igy kapóra jött 1981 .júniusában a KSH elnökének levele, amely együttműködést kezdeményezett, s egyúttal kilátásba helyezte, hogy a KSH számítóközpontját információs célra rendelkezésre bocsátja. (Hasonló tartalmú levéllel még más könyvtárakat is megkeresett.) Örömmel fogadtuk e kezdeményezést, különösen a gépi kapacitás garantálását, mivel ennek hiánya volt eddig a legnagyobb gondunk. (Persze még sok minden tisztázásra vár, mindenekelőtt a megfelelő rendszer.) De ha sikerül elhárítani az akadályokat, megszülethet az a gépi szakirodalmi adatbázis, amely sokirányú felhasználást tesz lehetővé, többek között egy - a kor követelményeinek megfelelő - referálólap előállítását, amelyre igény van, ezt minden gyakorló könyvtáros jól tudja. Önmagában az SDI szolgáltatás és a csupán egyetlen példányban kiírt jegyzék nem elégítheti ki a kutatók, továbbá a rászoruló szakemberek tömegeinek igényeit és a költségráfordítás indokolhatatlanul magas. Ez az együttműködés jó előkészületül, mintegy mintául szolgálhat atársadalomtudományi információs rendszer létrehozásához, amelyet az MTA kezdeményezett, s amelynek néhány ágazata -- ha a feltételek rendelkezésre állnak — 1985-ig kiépíthető. (Ebből közlemények jelentek meg Rózsa György és Pálvölgyi Lajos tollából.) Ha a tervek valóra válnak, 1985-ben megindulhat a közgazdasági területen a korszerű számítógépes információszolgáltatás. S vajon ezzel mindent megoldottunk? A hazai talajon, szakmai berkekben, amikor számítógépesítésről beszélünk, csupán az információszolgáltatás gépesítésére gondolunk. Ez pedig súlyos hiba! Ezen a helyzeten sürgősen változtatnunk kell. Több okunk is van erre. 1. A közgazdaság területén a primer dokumentumok szerepe változatlanul igen jelentős. Nem érezzük, hogy csökkent volna, sőt a hagyományos könyvtári szolgáltatások iránt inkább növekvő az érdeklődés. A helybenolvasás, a kölcsönzés, a szóbeli tájékoztatás (referensz) nem szorul háttérbe, hanem a gépi információszolgáltatás terjedésével a forgalom növekedésére kell számítanunk. Mindezek a belső könyvtári munka mennyiségének növekedését jelentik, amihez egyre növekvő létszámra van szükség, egy csomó nyilvántartás vezetésére, olyan munkák elvégzésére, amelyekhez legfeljebb könyvtárkezelői ismeretekre van szükség, vagy még arra sem. 2. Az utóbbi években egyre több könyvtár panaszkodik: nincs elég szakképzett könyvtáros, nehéz az „utánpótlás". Valóban nincs? Én úgy látom, másról van szó. Az elmúlt évben mi is, más fővárosi nagykönyvtárak is várták az érettségizett könyvtáros-jelölteket, akiknek nem sikerült az egyetemre bejutniuk, ezért egy-két évig munkát vállalnak. Eddig minden évben volt jónéhány jelentkező, akiket különösebb 90