Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Tóth Gyula: A nemzetiségi dokumentáció feladatai
Tóth Gyula, az Állami Gorkij Könyvtár igazgatója A NEMZETISÉGI DOKUMENTÁCIÓ FELADATAI A csodálkozás, megdöbbenés korának utolsó szakaszát élheti át az ezredfordulóhoz közelítő emberiség. A titkon és nyíltan elhelyezett bombák egyre sűrűbben szaggatják ízekre a hagyományos társadalmak építményét, egyes földrészeken mindent felforgató mozgalmak bontakoznak ki, sőt, a látszólag nagy nyugalomban élő országokat is meg-megrázkódtatja a nemzeti, nemzetiségi ügy állapota. A nemzeti-nemzetiségi kérdés elméleti kidolgozottságának és továbbfejlesztésének, valamint társadalmi, nemzeti és összemberiségi megoldásának, gyakorlásának alapjait a marxizmus-leninizmus általános társadalomelméletének, módszerének, osztályszemléletének és az emberről vallott felfogásának alapján látjuk érvényesíthetőnek. Az elvi-elméleti-politikai kérdések közül alapvetőnek azt tartjuk, amelyet a MSZMP XII. kongresszusának határozatában megfogalmazott: „Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti . Illyés Gyula hajszálgyökerekbeli gondolatmenetét ma is érvényesnek tarthatjuk: „Ha a társadalmi kérdések fontosságát változatlanul - mert teljes joggal - aszerint mérjük, hogy megoldatlanságuk miatt az emberek milyen tömegei kerülnek anyagilag is emberhez méltatlan helyzetbe, századunk égető bajai között a világ nem egy helyén a nemzeti kérdés nyomul föl. S a vele egygyökerű nemzetiségi kérdés . A politika által determinált társadalmi gyakorlat, a nemzetiségi ügy történelmi fejlődése hozta magával a magyarországi nemzetiségek sorsával foglalkozó társadalomtudományi vizsgálódás, történelmi elemzés, a több tudományág körébe tartozó interdiszciplináris kutatás fejlődését, amelyeknek eredményeit és problémáit az államélet, a társadalmi mozgás-fejlődés-folyamat gyakorlatába lehet és kell átültetni. Nyíltan vallott célunk e téren elért fejlődésünk nemzetközi fórumokon való felmutatása, a szocialista Magyarországon érvényesülő elvek és gyakorlat megvilágítása. Hivatkozhatunk e szempontból például az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának VI. pontjára, amely ezt mondja: „A résztvevő államok, amelyeknek területén nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogát a törvény előtti egyenlőségre, maradéktalanul biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy ténylegesen élhessenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal és ily módon védelmezik a nemzetiségi kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren' . A fejlődés eredményének tekinthetünk minden olyan politikai, gazdasági, kulturális, tudományos részmunkát, ami hazánkban, immár intézményesített keretek között, egyre gazdagodóan folyik az állami és a társadalmi szervek közreműködésével. 84
