Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Vida Sándor: A tájékoztatás helyzete és fejlesztési feladatai a politikai tudományok területén

A kutatási témák prioritása tekintetében az az álláspontunk, hogy a hazai politikatudomány terén mindenekelőtt a szocializmus társadalmi-politikai folyamatainak kutatását, feltárását kell a középpontba állítani. A párt vezető szerepe megkívánja tevékenységének állandó és folyamatos tudományos vizsgálatát. Pl. a Politikai Főiskola a témagazdája a párt fejlődésével és feladataival összefüggő problémák tudományos vizsgálatának. A Főiskolán megindult a szervezett aspiránsképzés; tematikájában, a feldolgozásra váró témák sorában is, ennek kívánnak nagyobb hangsúlyt adni. Széles körű és sokirányú társadalmi igények teszik szükségessé és gyorsítják a politikatudományi kutatásokat. A POLITIKATUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÁS JELENLEGI HELYZETE A politikatudományi tájékoztatás rendszerének kiépítésére megtörténtek az első lépések, létrejött a MTA Politikatudományi Szakbizottsága, működik a Politikatudományi Társaság. A politikai tájékoztatást a társadalomtudományi információ legfontosabb részének tekinthetjük, egyre nagyobb szerepet kap a szocialista fejlődés során. Olyan új helyzet alakult ki, amikor a társadalomtudományokon belül a funkciók ún. újrafelosztása látszik szükségesnek, a komplex jellegű megközelítés igénye erősödik. A politika átfogja a társadalom egészét, ezért a tájékoztatás elképzelhetetlen a többi társadalomtudományi ág és a határtudományok felhasználása nélkül. A politikai viszonyok, a politikai szervezetek, a politikai vonalvezetés, az ideológia témákra vonatkozó ismeretek, az irodalom képezik a politikai tájékoztatás és tájékozódás tárgyát. Kik igénylik a politikai tájékoztatást? Elsősorban a politikai és társadalmi élet felsőszintű és helyi vezetői, munkatársai; másodsorban a politikát oktatók és a politikával foglalkozó újságírók, népművelők, de nyugodtan idesorolhatjuk a könyvtárosokat és az értelmiség különböző más rétegeit is. Igénylik a politikai tájékoztatást a szocialista közösségek és szervezetek tagjai, a párt- és KISZ-tagok, a szocialista brigádok stb. Szükséges a tájékoztatás a politikai oktatásban részt vevő hallgatók számára, ugyanúgy, mint a politika iránt érdeklődő embereknek. A tájékoztatásnak egyik formája az aktív, szétsugárzó tájékoztatás. A mai politikai élet tempója gyors és tényszerű tájékoztatást igényel. A könyvtáraknak is lépést kell tartaniuk ezzel az igen fontos feladattal, elsősorban különböző figyelőszolgáltatásokkal, gyorsbibliográfiák készítésével és egyéb dokumentációval. A könyvtárak passzív tájékoztatási formája lehet az irodalom, a politikai dokumentumok kézbeadása és egy-egy téma irodalomkutatása. 1981 őszétől új folyóirat is indul ebben a témában, Reflektor címmel. A korszerű társadalomtudományi kutatás komplex jellegű; a társadalom sokoldalú jelenségeinek vizsgálata összehangolt kutatásokat igényel, ehhez pedig megfelelő tájékoztatási szolgáltatásokra van szükség. Egyetlen társadalomtudományi szakterületnek sincs monopolizált információforrása, szolgáltatása. 78