Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Juhász Jenő: A magyar könyvtárügy feladatai a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak tükrében
egyensúly jöjjön létre, amely egyidejűleg figyelembe veszi az adott képzés szintjét és irányát is. Előre kell lépnünk a könyvtárosok általános és politikai műveltségének növelésében, továbbá idegennyelv-ismeretének javításában is. A szakképzéssel csaknem azonos fontosságú, hogy a rendszer egészében és egyes intézményeiben az ellátandó feladatoknak és szolgáltatásoknak megfelelően differenciált képzettségű könyvtárosok dolgozzanak. Nem lehet ésszerű cél, hogy egy könyvtárban minden munkafolyamatot felsőfokú képesítésű könyvtárosok végezzenek. Az az álláspont sem fogadható el, hogy aki könyvtárkezelői tanfolyamot végzett, ezáltal mindenféle feladat ellátására automatikusan alkalmassá vált. A könyvtárban dolgozók dicséretes továbbtanulási szándékait feltétlenül összhangba kell hozni a könyvtár érdekeivel. A könyvtárakban azonban nemcsak könyvtárosi szakképzettségű munkatársakra van szükség. A könyvtár profilja, felhasználóinak összetétele nemcsak lehetővé, hanem igen sok esetben szükségessé is teszi, hogy ott műszaki, mezőgazdasági, egészségügyi, természettudományi, társadalomtudományi végzettségű szakemberek is dolgozzanak, és egyáltalán nem minden esetben szükséges, hogy azonos szintű könyvtárosi diplomával rendelkezzenek. Ez a szempont fordítva is érvényesítendő: A legkevésbé sem indokolt, hogy az, aki főiskolai könyvtárosi végzettséggel rendelkezik, egyetemi diplomát ismét erről a szakterületről szerezzen. Sokkalta indokoltabbnak véljük, legalábbis az esetek nagy többségében, hogy ez a munkatárs valamilyen más, természetesen a munkahely jellegéhez, profiljához jól illeszkedő szaktudományban szerezzen magának képesítést, mert kétirányú ismeretanyaggal felvértezve még többet tehet a könyvtár szolgáltatási színvonalának emeléséért. A képzés fejlesztésével párhuzamosan mind nagyobb jelentőséget kell kapnia a könyvtárosok folyamatos továbbképzésének. Kétségtelenül vannak igen színvonalas és gyakorlati szempontból is nagyon hasznos továbbképző tanfolyamok, ezek azonban nem elégítik ki a továbbképzéssel szemben támasztott valamennyi igényt. Olyan hosszútávú elképzelést kell tehát kialakítani és megvalósítani, amely a különféle célú és jellegű, tartalmú továbbképzési formákat egymással és a képzéssel összhangban rendezi. A képzett könyvtárosok megtartása érdekében könyvtárainknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a pályakezdő munkatársak beilleszkedésére és fejlődésére. A könyvtárakban dolgozók ésszerű foglalkoztatását a munkaerőgazdálkodás és a munkaszervezés javításával kell megvalósítani. A lehetőségek határain belül kiterjedten kell alkalmazni azokat a korszerű eszközöket és eljárásokat, amelyek célja éppen a teljes mértékben gépies, robotszerű munka automatizálása, a könyvtáros mentesítése ezek végzése alól. Itt kell megemlíteni azt is, hogy tudjuk: a könyvtárosok szakmai elhivatottságának, önbecsülésének, korszerű szemléletének erősítésében, szaktudásuk növelésében, a könyvtárosok összefogásában és mozgósításában kiemelkedő feladatai vannak a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, és hisszük, hogy az egyesületre e téren a jövőben is lehet számítani. Az, hogy az anyagiakról, hivatalosan fogalmazva a könyvtári rendszer működésének és fejlődésének tárgyi feltételeiről még nem esett szó, nem jelenti azt, hogy úgy vélnénk: mindaz, ami a konferencia ajánlásaiban megoldandó feladatként szerepel, enélkül 30
