Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Juhász Jenő: A magyar könyvtárügy feladatai a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak tükrében

és a művelődési célkitűzések megvalósításához. Segítsék az általános, a politikai és a szakmai műveltség folyamatos növekedését, a szabad idő kulturált eltöltését. A könyvtárakkal alakítsák úgy szolgáltatásaikat, hogy minden állampolgár egyszerűen, gyorsan és a neki legmegfelelőbb helyen kaphassa meg a számára szükséges információkat, dokumentumokat. Törekedjenek hatókörük bővítésére, ami ma már nemcsak új olvasók, olvasói rétegek toborzását követeli meg, hanem az újabb, változatosabb, igényesebb szolgáltatási formák elterjesztését is. E munka során fordítsanak különös figyelmet az aktív korosztályok könyvtári ellátásának javítására, és tegyék lehetővé, hogy szolgáltatásaikat a hátrányos helyzetűek is igénybe vehessék. Hátrányos helyzetűeken nemcsak a betegeket, ágyhoz-lakáshoz kötötteket értjük, hanem azokat is, akiket a könyvtári ellátás egyenetlen fejlődése tett azzá, így a lakótelepeken, új lakókörzetekben, agglomerációs övezetekben, tanyákon és az úgynevezett társközségekben élők többségét is. A fiatalok, a gyermekek, az iskolás korúak könyvtári ellátásának lényeges mértékű javítása azt jelenti, hogy a könyvtári rendszer fejlesztésén belül az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia ennek a területnek. Legyen arányban a gyermek-és az iskolai könyvtárak fejlesztése e korosztály könyvtárhasználatának mértékével! Más vonatkozásban e feladat megköveteli, hogy a könyvtári rendszer fejlesztése a mostaninál szorosabban kapcsolódjék az oktatás minden szintjéhez és formájához. Ahhoz, hogy a most felnövekvő és az utána következő nemzedékeknek már az életbe indulásakor napi tevékenységük szerves részét alkossa a könyvtár használata, mindenekelőtt az szükséges, hogy a tanterem, az iskola ne működhessék könyvek, könyvtárak nélkül. Az iskolafejlesztési programban a könyvtárnak legalább olyan jelentőséget kell kapnia, mint a tantermeknek, a tornateremnek, a szertáraknak, s e könyvtárnak úgy kell működnie, hogy ne csak a magyar irodalom és a történelem tanítását segítse, hanem valamennyi tantárgy és valamennyi nevelési célkitűzés segítője is legyen. A könyvtári és az információs szolgáltatások hasznosításához szükséges ismeretek, készségek és jártasságok megszerzése és társadalmi méretekben való elterjesztése országos jelentőségű feladat. A könyv- és könyvtárhasználatra való nevelést már az óvodáskorban meg kell kezdeni! Az általános iskolában bevezetett új tanterv a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben épít az olvasásra, a könyvek és a könyvtár használatára. Az iskoláskorúaknái a tananyag elsajátításának és az önálló ismeretszerzésnek nélkülözhetetlen módjává kell válnia a könyvtárhasználatnak, s ennek megfelelően ebben az életkori szakaszban kell kialakítani azokat a készségeket és szokásokat, amelyek a könyvtárhasználatot egész életre szóló szükségletté fejlesztik. Az oktatás felsőbb szintjén, a főiskolákon és az egyetemeken ez a feladat úgy jelentkezik, hogy a hallgatóknak már tanulmányaik megkezdésekor tudniuk kell a szakirodalmat tudományos szinten és céllal használni. A konferencián többen szóvá tették, hogy a felsőoktatási intézménybe kerülő hallgatók gyakran a könyvtárhasználat legelemibb ismereteivel sem rendelkeznek, valamint azt is, hogy néhány intézményben még ma is elzárkóznak a szakirodalom-ismeret és -használat számonkérésétől. A könyvtári szakirodalmi információs rendszer fejlesztése az ajánlásokban harmadikként kiemelt feladat. A könyvtárak a tényleges igényeket figyelembe véve ésszerűen szervezett szolgáltatásaikkal, a világ tudományos eredményeinek érdemi közvetítésével 26