Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Levéltáros Szekció - Beszámoló a Levéltáros Szekció munkájáról. Összeállította: dr. Bán Péter

általában a katolikus levéltáraknál — egyháztörténeti és gazdasági jelentőségű irategyütteseket foglal magába, s Pécsett ide csoportosul a szeminárium, valamint a Teológiai Főiskola anyaga is. A káptalan jogügyi tevékenységét a hiteles helyi levéltár tükrözi; e téren sajnálhatjuk legjobban a középkori oklevelek pusztulását. Mindegyik levéltárhoz jó mutatók állnak a kutatás szolgálatára. Cselényi István, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökség igazgató-levéltárosa, miután rövid történeti visszapillantást tett, levéltári szempontból így összegzett: a 19. századig „az unitus (gör. kat.) magyarság történetének dokumentumai elsősorban az Egri Érseki Levéltárban, továbbá a Munkácsi Egyházmegye, kis részben az abból 1818ban kihasított Eperjesi Egyházmegye és némileg az erdélyi román egyházmegyék levéltáraiban volnának kereshetők . Az önálló magyar görögkatolikus egyház 1912-ben jött létre, a püspöki levéltára (Nyíregyházán) pedig valamivel korábbról, a 18. századtól őriz hajdúdorogi esperességi iratokat. Külső kirendeltségekben nyertek elhelyezést a miskolci exarchátus és a máriapócsibazilita rend régi iratai. Saját levéltára van a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskolának. Jó segédletekkel egyelőre a szoros értelemben vett püspöki levéltár rendelkezik. A Magyar Zsidó Levéltár helyzetét Landeszman György ismertette. A viszontagságos történelmi múlt nyomán mindössze egyetlen héber nyelvű Árpád-kori oklevelet tartanak számon, s különös mértékű pusztítást okozott a második világháborús német megszállás. (Az emberáldozatokról nem beszélve, csak 7 hitközség levéltára menekült meg.) A végleg megsemmisült vagy a határon túlra vitt anyagon kívül azért számolni kell sok lappangó irattal is; ezekre évek óta gyűjtőutakat szerveznek. Maga a levéltár 1969ben jött létre, s azóta Budapesten, az Országos Rabbiképző Intézet két helyiségében működik. Munkája nemzetközi támogatást élvez. A levéltár mellett külön intézményt képez a Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény, amely többek között az Óbudai hitközség iratanyagát őrzi. A magyarországi egyházi levéltárakról tartott ismertető előadások megszervezéséért külön köszönet illeti Kormos Lászlót,a Tiszántúli Református egyházkerületi Levéltár igazgatóját, a levéltári szekció vezetőségének tagját. Kormos László állította össze gondos válogatással annak a kis kiállításnak az anyagát is, amely jól követhető rendszerben adott reprezentatív képet a református és evengélikus levéltárak nagyértékű iratairól. Más egyházak levéltárosai pedig előadásaikat illusztrálták középkori oklevelek, jegyzőkönyvek stb. bemutatásával. 116