Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)

A plenáris ülés előadásai - Kiss Jenő: A könyvtári szolgáltatások fejlődése a 70-es években

KISS JENŐ a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLŐDÉSE A 70-ES ÉVEKBEN Tisztelt Vándorgyűlés! Kedves Kollegák! A III. országos könyvtárügyi konferencia óta a hetvenes éveket mutatta a naptár. Ez az évtized — a tervgazdaság középtávú ciklusaiban számolva a IV. és V. ötéves terv — társadalmunk fejlődésének, immár idézőjelben mondva: „hetvenes évei", a megtett szakasz számbavételére és a továbbvezető utak keresésére ösztönöznek mindannyiunkat. Társadalmunk más — a mi szakmánkkal természetesen összefüggő — területeiről véve a példát, ezért folyik a vita — most éppen az Élet és Irodalomban — a legújabb magyar irodalom kérdéseiről. Kimondva — kimondatlanul a hatvanas évek irodalmával való egybevetés, a mai, „fiatal" irodalom lehetőségeinek, feladatainak, helyzetének és tennivalóinak számbavétele e vita lényege. De ugyanerről a kérdésről rendezett ülésszakot a Magyar Tudományos Akadémia három illetékes osztálya és társadalmunk, gazdaságunk egész fejlődését tette mérlegre. Olyan — a könyvtárosokat is elsődlegesen érdeklő — tényekre hívta fel a figyelmet, mint hogy gazdasági fejlődésünk erre az évtizedre érte el a leggyorsabb, legkiegyensúlyozottabb ütemet, de azután — részben saját fejlődésünk logikájaként, részben a világgazdasági helyzet hatására — a növekedés lendülete megtört. A gazdasági extenzív növekedésének tartalékai kimerültek. Mezőgazdaságunk fejlődött, életszínvonalunk történelmünkben a legmagasabb szintre jutott, azonban új jövedelemelosztási problémák merültek fel. Társadalmi mobilitásunk — összetett okok következtében — megtorpant, a változás dinamizmusa alábbhagyott. A megőrzés, a megtartás, a megfontolt és csökkentett ütemű továbbfejlesztés tennivalói kerültek előtérbe. És, hogy még közelebb lépjünk saját tennivalóinkhoz, a „hogyan éljünk" kérdése, a fogyasztási és életmód modell szocialista viszonyok között is reális dilemmája. A hatékonyság és minőség kérdései a napilapok hasábjain és a tömegközlés más csatornáin, mint a legidőszerűbb gondok jutnak el a nagy tömeghez. Nem utolsó sorban — hiszen, ha nem frissebb 25