Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Mohor Jenő: A könyvtári kataszter

a főiskola könyvtára és a tipografikai tanszékhez tartozó könyvművészeti gyűjtemény. Az első — természetesen — könyvtár, sőt, jelentős könyvtár, amelyet egy mégoly szűkre szabott nyilvántartásból sem lehet kihagyni. De ki és milyen alapon döntse el, hogy az említett könyvművészeti gyűjtemény könyvtár-e? A „Könyvtári minerva" felvett minden olyan könyvtárat „amelyet az adatgyűjtő munkatársi gárda annak minősített". Bereczky László említett cikkéből is idézem a javasolt módszert: „gondos, egyedi vizsgálatok alapján kell könyvtárrá minősíteni az erre a rangra méltó intézményeket" - és e vizsgálatokhoz egyetlen merev feltételt javasol: a hivatásos könyvtáros működését tartja elengedhetetlennek a könyvtárrá minősítéshez. Summázva most már a hazai előzményeket: könyvtár az, amit annak minősítünk. Tisztelt hallgatóim, elnézésüket kell kérnem, hogy az előzményekről szólva máris egy részletkérdésbe ina fontos kérdés is) merültünk, mielőtt még magáról a könyvtári kataszterről, pontosabban és helyesebben szólva a könyvtárak központi nyilvántartásáról szóltam volna. A tárgyra térve: az Elnöki Tanács 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelete (közismerten: a könyvtári tvr) 4. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy „a könyvtárakról központi nyilvántartást kell vezetni", és a tvr végrehajtásáról intézkedő 17/1976-os minisztertanácsi rendelet ezt a feladatot az Országos Széchényi Könyvtárra bízza. A központi nyilvántartás célját a jogszabályok nem határozzák meg, azonban talán mégsem lesz nehéz ezeket megfogalmazni. Hadd utaljak itt még egyszer a „Könyvtári minerva" bevezetőjére, amely szerint a minerva „kísérlet az egységes magyar könyvtárügy teljes áttekintésére". Ezt a kísérletet kell a központi nyilvántartásnak megismételnie, sőt, kísérlet helyett valóban áttekintést, korképet adni, és ez nem lesz könnyű. Egymás között vagyunk, így talán bevallhatjuk, hogy sok mindent nem tudunk egymásról, önmagunkról. Vajon meg tudja-e valaki pontosan mondani, hogy hány könyvtár van Magyarországon? Már csak azért sem, mert ugyan mi számít könyvtárnak, mi nem? Nem akarok visszakanyarodni az egyszer már — talán túl részletesen is — említett kérdéshez, de tény, hogy úgynevezett „könyvtári minimum" még mindig nincs, és a tvr sem definiálja, hogy mi a könyvtár. A központi nyilvántartásnak kell tehát ezt a meghatározást felsorolással helyettesítenie: könyvtár az, ami a központi nyilvántartásban szerepel. De tovább is léphetünk a célok megfogalmazásával: a központi nyilvántartás felállításának célja a teljes magyar könyvtári rendszer feltérképezése. A német könyvtári statisztika megreformálásakor első feladat és teendő volt a megbízható és teljes könyvtári címlista felállítása, elkészítése. Talán könyvtárstatisztikai rendszerünktől, annak esetleges módosulásaitól függetlenül is, mindenképpen itt az ideje, hogy Magyarországon is teljes címlista álljon rendelkezésre a könyvtárakról. És ha már címlista készül, ha bejelentésre kérünk fel minden könyvtárat, illetve, ha jogszabály kötelez majd minden könyvtárat, fenntartót, könyvtárhálózatot a bejelentések megtételére, mi sem természetesebb, hogy nemi csak címadatokat gyűjtünk, hanem igyekszünk minél többet megtudni az ország könyvtárainak helyzetéről. Természetesen ezt a helyzetképet elsősorban a statisztika adja, és kell, hogy adja. A statisztika azonban - magától értetődően — csak az adatok egy részét tudja és kívánja 47