Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Vajda Erik: Az Országos Kutatásnyilvántartás

átalakulása nemcsak az egyik dokumentumfajtáról (vagy: információhordozóról, divatos szóval médiumról vagy médiáról) a másikra való áttérést jelenti, hanem a könyvtárak feladatának olyan bővülését is, hogy növekvő mórtékben a dokumentum mélyére hatolnak, tényadatokat, úgynevezett faktograf ikus adatokat közölnek. Az a rendszer, amiről beszélek, olyan rendszer, amely faktograf ikus adatokkal, tényadatokkal, a hazai kutatási témák adataival dolgozik. Mindezeknek tükrében úgy gondolom, hogy a központi nyilvántartások, vagy ha úgy tetszik, a központi szolgáltatások köre nem szűkíthető le a hagyományos vagy kevésbé hagyományos dokumentumok nyilvántartására és rendelkezésre bocsátására, hanem egyre növekvő mértékben egyre szélesebb körre terjed ki. Az Országos Kutatásnyilvántartás rendszere Magyarországon 1974-ben jött létre a Minisztertanácsnak a kutatási-fejlesztési témák országos nyilvántartásáról szóló 16/1974. sz. rendeletével, amit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 3/1974. sz. (végrehajtási) utasításával realizáltak. Az Országos Kutatásnyilvántartás (OKNY) elődje kizárólag a műszaki kutatások területén a Műszaki Kutatások Országos Nyilvántartása volt. Ez a - korábbi rendelkezések alapján létrehozott — rendszer beépült az említett jogszabályokkal létrehozott, az OKNY központi egységét képező Központi Kutatásnyilvántartásba (KKNY). Az OKNY tematikus információs rendszer. Erről nagyon gyakran elfeledkeznek és úgy vélik, hogy az OKNY valamiféle kutatási statisztika. Valójában, az országnak van kutatási statisztikai beszámolási rendszere is (amiről zárójelben hadd mondjam meg, hogy sajnos nem működik sokkal jobban, mint az OKNY, amelynek hibáiról oly sok szó lesz), de a két rendszer célja más. Az OKNY feladata nem az, hogy statisztikai adatokat szolgáltasson az országban folyó kutatásokról, hanem az, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy az országban milyen témájú kutatások vannak folyamatban, illetve milyen kutatásokat fejeztek be, vagy — ami ugyanazt jelenti — arról, hogy adott témában hány és milyen kutatás van folyamatban, illetve fejeződött be. Világszerte nagymértékben terjednek el és fejlődnek az ehhez hasonló, kutatómunkákat (talán helyesebben: kutató-fejlesztő, ismert rövidítésével: K+F munkákat) regisztráló tematikus nyilvántartások, elsősorban a folyamatban lévő kutatómunkák nyilvántartásai. így például a könyvtári, vagy legalábbis szakkönyvtári körökben jól ismert amerikai National Technical Information Service (NTIS) mellett, amely kutatási jelentéseket gyűjt, azokról tájékoztat és azok másolatait szolgáltatja, működik egy legalább ugyanilyen nagy tematikus kutatásnyilvántartás: a Smithsonian Science Information Exchange Inc. keretében. A mi rendszerünk — és a többi szocialista ország hasonló rendszere — ettől az amerikai rendszertől abban tér el (és hadd tegyem hozzá: pozitívan abban tér el), hogy egyetlen tematikus rendszerben regisztrálja a megkezdett és befejezett K+F munkákat. Hogy ezek a rendszerek milyen mértékben terjednek el, arról képet nyújt az a „leltáruk" is, amelyet az említett amerikai intézmény szerkesztett és az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ adott ki az Unesco-val együttműködve, illetve megbízásából. [1] Ennyi történeti és „földrajzi" kitérő után, lássuk hát: mi a célja az Országos Kutatásnyilvántartásnak és a hozzá hasonló rendszereknek. Talán önkényesen azt mondhatnám, hogy négyféle céljuk van. 38