Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Kovács Mária: A gyermekkönyvtárosok tevékenységrendszere. Az MKE Gyermekkönyvtáros Szekció 1976 tavaszán végzett felmérésének eredményei

egyik munkatárs katalógusrevíziót tartott a vizsgált időszakban. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ha kis mértékben is, Szolnok (0,68%) és Szombathely (0,57%) egyaránt végzett a hálózatban feldolgozó munkát. A vizsgálat során Szeged és Hódmezővásárhely nem jelzett feldolgozó munkát, de mindkét eset indokolt. Szegeden ugyanis költöztették a könyvtárat, míg Hódmezővásárhelyen gyermekkönyvhét volt, így természetes, hogy feldolgozásra nem maradt idő. 3. Olvasószolgálat (Ld. 2. sz. táblázat.) A gyermekkönyvtári munkának ez az egyik legfontosabb, de legheterogénebb területe. Mivel azonban itt különösen lényeges az egyes munkafolyamatok összefonódása, külön súlyt helyezünk azok kimutatására is. Ugyanakkor tudjuk, hogy az olvasószolgálaton belül nagyon sok a mechanikus munka is, és az a tapasztalat, hogy általában ez foglalja le a munkaidő nagyobb részét. Ezért nem mondhattunk le arról, hogy legalább az „A" típusú könyvtárak esetében külön táblázatban közöljük e tevékenység egyes munkafázisainak %-os megoszlását. Mint említettük, a tapasztalatok szerint az adminisztratív tevékenység leköti a munkaidő nagy részét, s a tartalmi munka eléggé háttérbe szorul, vagy a kettőt párhuzamosan végzik a kollégák. Ezért, valamint azért tartottuk szükségesnek, hogy kimutassuk e tevékenységben a párhuzamos munkavégzés arányát, mert szinte teljesen ebből adódik, a párhuzamosság. Pl. párhuzamos a munkavégzés Miskolcon 28,54%, ebből az olvasószolgálatban 26,59%; vagy Szombathelyen 49,98%, ebből az olvasószolgálatban 49,55%. (Ld. az 1. és 2. sz. táblázat összevetését!) Tájékoztatás, mint önálló munkafolyamat, legnagyobb arányban Szolnokon szerepel (14,37%), legkisebb arányban Hódmezővásárhelyen (1,19%). Ez azonban Hódmezővásárhely esetében a vizsgálat időpontjában nem tekinthető valós adatnak, mert a felméréskor az egyik héten gyermekkönyvheti rendezvények voltak, s mindenki előtt közismert, hogy ilyenkor a napi tevékenység elmarad, első a rendezvény. Elgondolkoztatóbb, hogy a szombathelyi Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában a tájékoztatás aránya 1,68%, ugyanakkor ez párhuzamos munkavégzés esetén 49,55%! Azt hiszem, ezek az adatok önmagukért beszélnek, sürgetve mielőbb adminisztratív munkatárs beállítását, ami egyébként az olvasók létszámának függvényében is szükséges! Ugyancsak szomorú képet mutat a propaganda tevékenység is, amely magában foglalja a kiállításokat, a csoportos foglalkozásokat és a csoportos foglalkozások szervezésételőkészítését, levezetését, sőt a könyvtáros felkészülését is. Legkisebb %-ban Veszprém (6,93%), legnagyobb %-ban pedig Hódmezővásárhely végez propaganda-munkát (38,99%), ami ebben az esetben a rendezvénysorozattal magyarázható! Megfigyelhető, hogy a könyvtárosok rendkívül kevés időt tudnak fordítani propagandára, ezen belül a foglalkozásokra való felkészülésre, s ha komolyabban akarják csinálni, jórészt munkaidő után kerül rá sor. (Ld. 2. sz. táblázat.) Külön ki kell emelni, hogy Miskolc és Szombathely kölcsönzési tevékenységében jelentős helyet foglal el a diafilm-kölcsönzés. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a dia kölcsönzés adminisztrációjának időráfordítása kb. háromszorosa a könyvbevételnek és kiadásnak, nem beszélve a szerzeményezésről, feldolgozásról, javításáról, törléséről és az egyéb munkafolyamatokról! 7C