Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 1978. évi munkájáról

Fejlődött a szervezetek közötti kapcsolat mind a területi szervezetek, mind a szekciók és területi szervezetek között. Jó példa erre a Vas megyei szervezet és a Zenei Szekció együttműködése a celldömölki továbbképzés megszervezésében, a Komárom megyei szervezet és a Gyermekkönyvtáros Szekció közös kiadványi munkája, a Bács-Kiskun megyei szervezet, az Ifjúsági és a Zenei Szekció együttműködése egy jelentős, kétnapos rendezvény lebonyolításában, a Műszaki és a Társadalomtudományi Könyvtárosok Szekciójának együttműködése. Az előadások, ankétok, tapasztalatcserék és tanfolyamok mellett több szervezet rendszeresen kulturális jellegű kirándulásokat is vezetett. Az Elnökség értékelése szerint az alábbi szervezeteink végeznek immár hosszú idő óta eredményes munkát, illetve a megalakulásuk után rövid időn belül élénk egyesületi életet alakítottak ki: Legnagyobb területi szervezetünk a mintegy 250 tagot számláló Hajdú-Bihar megyei szervezet különösen a különböző könyvtártípusok képviselőinek összefogásával; a Fejér megyei szervezet tudatos témaválasztásaival; a Szolnok, a Bács-Kiskun megyei szervezetek együttműködési készségükkel; a Komárom megyei szervezet az évente sorra kerülő könyvtáros-hetek rendezésével; a Vas és a Veszprém megyei szervezet tapasztalatcsere látogatásaival, külföldi kapcsolataival tűnik ki. Elismerés és köszönet jár a sok fáradságot igénylő szakmai és szervező munkáért e szervezetek vezetőségének, tagjainak. Az Egyesület öt szekciójának létszáma több mint 1300. A szekciók munkastílusa, a rendezvények száma és formája jelentős eltéréseket mutat, de a különbözőségek ellenére az Elnökség véleménye szerint munkájuk magas színvonalú és fejlődésük töretlen volt. Általában elmondható, hogy — a szekciók viszonylag homogénebb összetételéből következően — az általános képzési, továbbképzési, tájékozódási és tájékoztatási, tapasztalatcsere rendezvények mellett majd minden szakmai szervezetünkben ma már tudatos kutatói illetve műhelymunka is folyik, amely a tagság jelentős részének bevonásával egyaránt szolgálja a szakmai továbbfejlődést és a könyvtáros munka színvonalának emelkedését. Itt csak az ifjúság könyvtári ellátásának helyzetével foglalkozó előkészítő munkára és fórumra (Ifjúsági Szekció), a gyermekkönyvtárosok tevékenység-rendszerével kapcsolatos reprezentációs felmérésre és annak értékelésére (Gyermekkönyvtáros Szekció), a Zenei Szekció KMK-val közös kiadványi tevékenységére, a Műszaki Könyvtárosok Szekciójának újszerű kezdeményezéseire stb. utalunk. A Társadalomtudományi Könyvtárosok Szekciójának létszáma 200. Rendezvényeik rendszeresek, magas színvonalúak, szakmai körökben is nagy visszhangot váltottak ki. A szekció munkáját úgy igyekszik szervezni, hogy abban a társadalomtudományi könyvtárosok mindegyike megtalálja az érdeklődési körének megfelelő témát, de egyúttal biztosítani kívánja a szűkebb szakterületek képviselői számára is a közös fórumot. A szekció munkájára határainkon kívül is felfigyeltek, a NDK Könyvtáregyesület a jövőben e szekciónkkal is szeretné kapcsolatait bővíteni. A Gyermekkönyvtárosok Szekciójának létszáma több mint 150. Rendezvényeiken általában a tagság 70—80%-a vett részt és az előadások, vitaülések mellett több fórumot, reprezentatív felmérést, illetve vizsgálatot is végeztek. Előadásaik közül nagy érdeklődést váltott ki a 3—14 éves korú gyermekek olvasásának pedagógiai és pszichológiai problémái6