Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)
A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Szilvássy Zoltánné: Részvételünk a nemzetközi regisztrációs rendszerekben
könyvtárak és információs szervek kurrens és — amennyire az időszaki kiadványok esetében ez egyáltalán elérhető — naprakész adatok birtokába kerülhetnek, szemben az eddigi helyzettel, amikor a szocialista országokban megjelent periodikumokról csak elszórt és megkésett források álltak rendelkezésre. Az ISDS* az időszaki kiadványok világméretű számítógépes nyilvántartása, minden országra és valamennyi tudományterületre kiterjedően. Létrehozásáról az 1971-ben Páriszban rendezett UNISIST konferencia döntött, az erről beterjesztett javaslatot az UNESCO 16. közgyűlése hagyta jóvá. Az ISDS Nemzetközi Központja 1972-ben kezdte meg működését Párizsban; számítógépes nyilvántartása, amelyben az időszaki kiadványok száma már meghaladja a 80.000-et, az egyes országok nemzeti központjainak bejelentéseiből áll össze. A nemzeti regionális központok száma ezídőszerint 45 (a magyar Nemzeti Központ az OSZK keretében működik). A szocialista országok (Románia kivételével) az NTMIK révén kapcsolódtak bele az ISDS rendszerbe, amelyben az NTMIK 1973 ill. 1975 óta** a Regionális Központ funkcióját tölti be. Az OSZK eddigi ISDS tevékenysége során 1. rendszeresítette hazánkban az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számozását, az ISSN alkalmazását, 2. bejelentette és folyamatosan jelenti a számítógépes adatfeldolgozás kívánalmai szerint a magyarországi időszaki kiadványok adatait, 3. aktívan részt vesz a rendszer kialakítása során felmerülő elméleti (elsősorban szabványosítási) problémák kidolgozásában. A nemzetközi együttműködés eddigi eredményei biztatóak: a szolgáltatások mind hagyományos, mind nem hagyományos hordozón évek óta folynak. Az első 11.000 lejegyzést tartalmazó próba-mágnesszalag májusban érkezett meg Központunkhoz és remény van arra, hogy az év végétől kezdődően sor kerül a Nemzetközi Központ által kidolgozott számítógépes programok átvételére is. önként vetődik fel ezzel kapcsolatban a kérdés, nemcsak országos, de nemzetközi szinten is, milyen természetű és milyen széles körű az igény e szolgáltatások iránt? Napjainkban mind több és több ország ismeri fel azt, hogy ma már, a számítógépes adatbankok birtokában, a figyelmet az ezekből történő szolgáltatások (és a nemzeti információs rendszerek) megszervezésére kell összpontosítania, ellenkező esetben az adatgyűjtésre és feldolgozásra fordított energia holt tőkét eredményez. Ez volt a központi témája az 1977 szeptemberében Friedrichsdorf ban (NSZK) e tárgyban rendezett II. UNISIST értekezletnek is: az országos tudományos és műszaki információ szolgáltatások tervezése és bevezetése. Az ISDS szolgáltatások iránti igényt és e szolgáltatások terjesztésének lehetőségeit egy munkacsoport vizsgálja; a nemzetközi felmérést munkálatokba hazánk is bekapcsolódott. * Részletesen a Könyvtári Figyelő 1978. 4. száma ismerteti ** Az erre vonatkozó egyezményt 1973-ban kötötték, de hivatalosan csak 1975-ben lépett hatályba. 30
