Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977 (Budapest, 1978)
A IX. Vándorgyűlésen, Budapesten elhangzott előadások - Dr. Boros Sándor: A közművelődési törvény a fejlett szocialista társadalom szolgálatában
A közművelődés folyamatban levő átalakulását tehát csak a magyar társadalom egész fejlődésének alapján értelmezhetjük helyesen. A politika és a törvényhozás felismerte azt a tendenciát és szükségletet, hogy fokozódik a kultúra társadalmi szerepe, és megtette ennek megvalósulása érdekében a szükséges lépéseket. A közművelődési törvény — a párthatározat szellemében — lefektette azokat az alapokat, amelyeken a következő években fokozatosan kiteljesedhet a közművelődés átalakulása. Biztos alapot teremt a közművelődés céljának és feladatainak egységes értelmezéséhez minden állami és nem állami szervezetben és intézményben. Meghatározza az állami szervek, a társadalmi szervezetek, a vállalatok és szövetkezetek legfontosabb közművelődési feladatait és együttműködésük kereteit. Megfogalmazza a közművelődést szolgáló intézmények fő feladatait. Kijelöli a közművelődés személyi és anyagi feltételei biztosításának kereteit. Bár a közművelődési törvény meghozatala óta még csak egy év telt el, mégis szólhatunk arról, hogy a benne meghatározott célkitűzések megvalósításában m//yen előrehaladást értünk el és milyen prob/émálclca/ találjuk magunkat szemben. A KB 1974. márciusi közművelődési határozata már elindította azt a cselekvést, amely a törvénytől újabb lendületet kapott. Ezért már három és fél év tapasztalataira támaszkodhatunk. Mi változott ez alatt az idő alatt és milyen irányban? Az egyik legszámottevőbb változás a Központi Bizottság határozata nyomán a közművelődés társadalomban elfoglalt helyének és szerepének reális megítélésében, céljaival való nagyobb mértékű azonosulásban mutatkozik. Politikai és gazdasági vezetők, közművelődési dolgozók, értelmiségiek és a közvélemény ma világosabban látja a művelődés jelentőségét jövőnk alakulásában, a gazdasági és politikai előrehaladásban. Ez kedvező alapot teremtett a műveltség és művelődés társadalmi tekintélyének emeléséhez, az életcélok és az életvitel további befolyásolásához. Az elmúlt években széles körben tudatosult a közművelődés célja, szerepe, fokozódott a cselekvőkészség a megvalósításuk érdekében. Ugyanakkor, ha elvben és általánosan meg is értik, hogy a dolgozók műveltségének növelése nemcsak általános társadalmi érdek, hanem egy-egy üzem, termelőszövetkezet gazdasági feladatainak jobb teljesítését is szolgálja, ennek megvalósítása akadozva halad. Még nagyon sok a tennivalónk, különösen a közvetlen munkahelyi vezetők közművelődési szemléletének és felelősségérzetének formálásában. A közművelődés néhány fontos területén az elmúlt három évben kedvező változások történtek, mérhető eredmények is születtek. A már korábban megtett intézkedések - felerősödve a párthatározat keltette jó társadalmi légkörrel együttesen azt eredményezték, hogy a felnőttoktatásban megfordult a korábbi negatív tendencia. Jelentősen növekedett az általános iskolai és a középiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma. Különösen örvendetes, hogy ezen belül emelkedett a fizikai dolgozók aránya. Ebben nagy szerepe volt a szakmai képzéssel való erősebb összekapcsolásnak, valamint a nem hagyományos iskolai formák terjedésének. A kedvező jelenségek között kell megemlíteni a múzeumok és kiállítások, a hangversenyek látogatóinak — hallgatóinak folyamatosan emelkedő számát. A könyvkiadás számos új, méltán népszerű tömegsorozatot indított. A könyv, a nyomtatott betű iránti növekvő érdeklődést éppúgy mutatják a könyvforgalom mind nagyobb eredményei, mint a sajtó és a folyóiratok egyre nagyobb népszerűsége. Sikeresnek bizonyult az Új Tükör című kulturális magazin, a Rakéta regényújság 22
