Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)

A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Pelejtei Tibor: A könyvtárak közönségkapcsolatai

A KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK ÜTŐERE: A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A kapcsolatszervezési munka egyik legfontosabb eszköze és segítőtársa a tömegkommunikáció, illetve ennek szervei: a sajtó, rádió és a televízió. Sajnos könyvtáraink ritkán élnek használatuk lehetőségeivel. Rendszeres sajtófogadást - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ kivételével — csak elvétve tartanak. A rádiós kapcsolataink valamivel jobbak, de esetlegesek. A televízió - illetve egy könyvtáros propagandaértekezleten felszólaló megbízottjuk — még csak „siránkozó és ingyen-propagandát óhajtó" intézményt lát a könyvtárakban, annak ellenére, hogy nálunk Magyarországon a tömegtájékoztatási eszközök — többek között - a művelődés és a közvéleményformálás csatornái is, és elvileg rendelkezésünkre állanak. Valljuk be, annak, hogy mostohagyerekek vagyunk a fő oka: nincsenek megfelelő képzettségű és felkészültségű szakembereink, akik vállalkoznának a közönségkapcsolatokkal összefüggő sajtófeladatokra és a többi tömegkommunikációs munkára. A szerkesztőségek azt szeretnék, ha minél több színvonalas és közérdekű információt kapnának. Nemcsak híranyagot és meghívókat, hanem olykor kész cikkeket és „blikkfangos" színes történeteket, úgynevezett sztorikat is. Egy 100 000 lakosú amerikai város könyvtárának public relations szakembere, Mrs. Barbara MICHAELS a következőképpen vélekedik a sajtónak szánt könyvtári publikáció megírási módjáról (néhány részieta kitűnő írásból): - A hosszadalmas bevezető helyett az első mondatokban áruld el a lényeget, a sztorit. - Mindig emberekről és történetekről írjál (amire az újságolvasó is kíváncsi); a könyvtárat csak úgy mellékesen említsd meg. - Az első bekezdés úgy kösse le az olvasó figyelmét, hogy az csábítsa a továbbolvasásra. - Légy színes, de precíz, szellemes és konkrét. - Ha nem tudod elmondani a közleményt tömören, három gépelt oldalon, felejtsd el az egészet. Nincs olyan újság, amely hosszú könyvtári sztorikat közölne. - Ne a másolatot küld be a szerkesztőknek, és nem írj vékony papíron — nem szeretik. - Jó, ha fényképet is csatolsz a cikkhez, de egy képen legfeljebb két személy legyen (nem etikus, ha az egyik te magad vagy!), és ne kérd vissza a fotót a szerkesztőtől, mert bosszantja. E néhány jó tanács nekünk is segítséget nyújt a sajtómunka elkezdéséhez. Mindenesetre még sok hasonló jó ötletet kell megvalósítani ahhoz, hogy a tömegkommunikációs csatornákat valóban birtokba vegyük. Egyebek között azt is, amit Berecz József megyei könyvtárigazgató javasol: tegyük érdekeltté az újságírókat is, hogy gyakrabban látogassák a könyvtárakat, érjük el, hogy megismerjék a könyvtár értékes állományát, az újdonságokat és nem utolsó sorban az olvasókat és az olvasói közösségeket. Az legyen a célunk, hogy a napilapok legalább hetenként, a folyóiratok kéthavonként írjanak egy-egy terjedelmesebb cikket a hazai könyvtárügyről. Megvalósulása elsősorban rajtunk múlik .. . Éberen figyeljünk például a könyvtárral kapcsolatos eseményekre. Milyen hírértékű eseményt vagy beszámolót érdemes közzétenni? 49