Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)

A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Horváth Gabriella: A könyvtárak kapcsolatai a társadalmi szervekkel

babérain. Tulajdonképpeni szépen betöltött hivatásán felül talán összes érdeme az, hogy kiváló kibiceket nevel a társadalomnak. A lown-tennis társaság pedig szegényes sportév után lerakhatja a rakettet és téli álomra hajthatja fejét. Ez a reményteljes csemete nagyon messze van attól, hogy exklusiv tendenciája mellett valaha irányadó szerepe legyen. Hadd tengesse vérszegény életét és mentse meg szent Yoland attól a sorstól, ami a másik sportegyletnek jutott gyászos osztályrészül - a nyíregyházi kerékpár egyletnek. Ez az egylet van, de nincs. Beállt alvó fakirnak. Tagjai és vezetősége anélkül, hogy feloszlatták volna az egyletet, várják a jobb jövőt. Bokros türelmet kívánunk nekik. A vadásztársaság kinn a mezőn jól szuperál, de idebenn nem hallat magáról. No de nimródékkal szemben alaptalan követelőzés lenne tőlünk, ha valami közéleti megmozdulást várnánk tőlük. Ma még igen, de pár év múlva maguktól megtérnek, mert a nyíregyházi határban olyannyira pusztul az apróvad, hogy a vadásztársaság kénytelen lesz átalakulni kaláber-társasággá. Egész légiója van az egyleteknek és társaságoknak Nyíregyházán, ha ezek mindenike annyit tenne, mint amennyit lehetne, meg lenne oldva a nagy probléma." A téma megköt abban, hogy folyamatában érzékeltessem a felszabadulástól megtett utat, annak könyvtári, közművelődési vonatkozásában is. Ezért csak néhány tényre szorítkozom, bizonyítva azt, hogy mennyiségben és minőségben egyaránt kialakult az a bázis, amelyre a kapcsolatteremtés gazdag skálája, egymást segítő tevékenysége kiépülhetett. Szeretném hozzáfűzni, hogy országosan igen sok megyei könyvtár régebbi, tartalmasabb és jobb minőségű kapcsolatokról számolhat be. Költői túlzásnak is meghökkentő lenne, ha azt mondanám, hogy a régi megyei könyvtárban azon a közel 560 m

2-en csak egy sóhajtásnyi ideig tartózkodtunk. Ez a „sóhaj" közel negyedszázadig tartott. Most, a megnövekedett igényeket összehasonlíthatatlanul korszerűbb, új könyvtárban szolgálhatjuk. Az új intézmény tárgyi, személyi feltételei, a jobb tartalmi munka nagyban befolyásolta, ösztönözte a kapcsolatteremtés különböző módozatait. Ehhez hozzájárult, szervesen beilleszkedett a közművelődési könyvtár intézményhálózata, a szakszervezetek megyei könyvtára és hálózata, valamint az iskolai könyvtárak. Jelenleg a 360 tanácsi közművelődési szolgáltatóhelyen túl komoly erőt jelent 75 egységével a szakszervezeti hálózat és a 410 iskolai könyvtár. A gyakorlat azt igazolta, hogy elsősorban e hálózatokkal és könyvtári egységekkel, valamint a megye közművelődési intézményeivel kell jó tartalmi kapcsolatot teremteni. Úgy érzem, ez Szabolcs-Szatmár megyében sikerült. Ma már a közművelődési intézmények kombinációs tevékenysége, együttes tartalmi munkája nem formális. A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya rendszeres beszámoltató tevékenysége, a Megyei Közművelési Bizottságban való részvételünk, vita és javaslattevő jogunk a korábbi együttműködési hiányosságokat, átfedéseket egyre inkább kiküszöböli. A Művelődésügyi Osztály javaslatára a megye intézményvezetői kéthavonként összeülnek s nemcsak a nagyrendezvényeket, kiadványokat, közös akciókat, hanem a részkérdéseket is megvitatják, örülünk a közös sikereknek, de együtt vállaljuk a kudarcokat is. Ez az együttműködés, amely az intézményvezetők, munkatársak között megyei és járási szinten jónak mondható, korántsem olyan ideális a községekben. Helyen30