Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1975 (Budapest, 1976)

A VII. vándorgyűlésen, Egerben elhangzott előadások - Dr. Bata Imre: Hivatás és szolgálat

Keresztury példája arra is fényt vet, hogy bármilyen jelentős személyiség, nagy tudós csak akkor válhatik egy könyvtár vagy az egész könyvtáros rend diszévé, ha azonosul a könyvtárral, ha a könyvtári rend egyenlő rangú tagjává válik. Különben csak volt könyvtárban is. Sőt! Abban, hogy Keresztury könyvtárossá azonosult, maga a könyvtároshivatás is gazdagodott. Csak remek könyvkiállitásaira gondoljunk. Ebben páratlan szakemberré nevelte magát, ebben a speciális könyvtárosi tevékenységben, de annyira komolyan vette ezt a föladatkörét, hogy utóbb megszerkesztette a magyar irodalomtörténeti képeskönyvet, egy kiváló és páratlan kiadványát a magyar irodalomtörténetirásnak. Ennyiből talán nyilvánvaló, hogy a kutató könyvtárosnak nincs más erkölcse, mint általában a könyvtárosnak. De abban neki többnek kell lennie, mert nagy a felelőssége. És éppen ugy, hogy a heterogén könyvtári közösség homogénné formálódásában - helyzeténél fogva - sokat tehet, vagy többet ronthat. Hadd mondjam ki végül azt a fogalmat is, amely aztán már túlmutat a könyvtárosi erkölcs problémakörén. A demokratikus magatartás szükségéről valamit. Mert ha egyszer olyan differenciált a könyvtári munkafolyamat, ami heterogén közösséget szervez, az emberi együttműködésben *még kialakulhatna a homogenitás. Ha nem alakul ki, abban a hagyomány is felelős. A demokráciás tradíció hija. A rangkórság, a tekintélymánia, a középosztálygőg bőséges maradványa egyik részen, a másikon a sok fölös alázat, az úrhatnámsággal szembeni respektus, az értelmiség rosszul értett akceptálása, s ami mindebből visszamarad a lelkekben: amott a ki nem elégültség, emitt a tudattalan gyűlölködés, mindez bőven közrejátszik benne, hogy a könyvtári közösség egységes és megosztatlan morálját gyakorolni nincs elég erőnk. így aztán inkább csak moralizálunk. Mert arra aztán van elég példa. Ahány rétege a könyvtárnak, annyi értékítélete és annyi morális elképzelése. Még szerencse, hogy van munkamegosztás és van vezetési menet, de van a többségben egészséges morális érzék is. S ott az olvasó, aki mindig megjelenik és igényt támaszt. De ott a gyűjtemény is, a polcra sorakozott évtizedek. A drága múlt. És ott vannak a Szőke bácsik, a Bandi bácsik, a mindentudó Szentmihályi és Szabó Jánosok, s végül mindannyian, akik valamiképp mégiscsak odajutunk, a felsimerésig: jó mulatság, férfimunka - könyvtárosnak lenni. :Í;Í