Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1974 (Budapest, 1975)

Önálló közlemények - Haraszthy Gyula dr.: Könyvtárosképző tanfolyamok a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének rendezésében

KÖNYVTÁROSKÉPZŐ TANFOLYAMOK A MAGYAR KÖNYVTÁROSOK ÉS LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK RENDEZÉSÉBEN Dr. Haraszthy Gyufa Egyesületünk jogelődje, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete negyven éve, 1935. június 26-án tartotta alakuló közgyűlését, majd 1937-ben és 1938-ban rendezte meg két könyvtárosképző tanfolyamát. Hogy ezeket történeti helyükre tudjuk tenni, s szerepüket, jelentőségüket képesek legyünk fölvázolni, elsőként e tanfolyamokhoz vezető üt legfontosabb állomását kell szemügyre vennünk, azzal a józan önkorlátozással, hogy ezen a helyen nem lehet föladatunk a magyar könyvtárosképzés történetének akár csak vázlatszerű ismertetése sem.

1 1 Már a múlt század végén, a kilencvenes években a budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornokainak házi „könyvtárkezelői" vizsgát kellett tenniök, a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában pedig sikeres kollokvium után nyerhettek kinevezést a kezdő könyvtárosok. Rendszeresebb, de rövid - néhány hetes — tanfolyamokat rendezett hét alkalommal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége 1898 és 1913 között, de anyagiak hiányában nem épülhettek ki ezek a szerényebb igényű kurzusok s az első világháború kitörésével meg is szűntek. Magasabb igényeket voltak hivatva kielégíteni a kolozsvári, budapesti, majd az első világháború után a debreceni és pécsi egyetemeken a könyvtártudományból történt magántanári habilitálások. Természetesen a magántanárok előadásainak- hallgatása senkire sem volt kötelező, még kevésbé a kollokvium vagy vizsga, ennek következtében a diplomában nyoma sem lehetett a könyvtári stúdiumoknak. A könyvtárosi szakvizsgát Szabó Ervin elgondolása szerint elsőként a Fővárosi Könyvtár írta elő 191 l-ben - mégpedig három fokozatban — de ezt a kitűnő rendelkezést már 1913

;

ban hatályon kívül helyezték. A háború után ezen a területen is a Magyar Tanácsköztársaság művelődésügyi és könyvtári vezetői készítettek nagyszabású, messzetekintő terveket s rendezték meg 209 hallgató részvételével azt a tanfolyamot, aminek tematikája és színvonala példa lehetett volna évtizedeken át —. ha kulturpolitikusaink és vezető könyvtárosaink fel merték vagy fel akarták volna eleveníteni ennek a tanfolyamnak az emlékeit és jogi szabályozásának tanulságait.

2 így nem csoda, ha a Tanácsköztársaságnak ezen a téren is úttörő kezdeményezése ne,m folytatódott a két világháború közötti korszak hanyatló könyvtári viszonyaiban. Több mint másfél évtizeden át csak néhány papíron maradt törvénycikk és rendelet érintette ezt a kérdést: így az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem létesítéséről szóló 1922. évi XIX. te, a Magyar Nemzeti Múzeum újjászervezéséről szóló 1934. évi VIII. te, továb47