Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Kéki Béla: Stílusirányzatok századunk magyar könyvművészetében

a Kner Klasszikusok 12 kötete, mint „a könyvnyomtató és a képíró mester meg az íródeák", vagyis Kner Imre, Kozma Lajos és a szövegeket válogató Király György (18871922) irodalomtörténész szerencsés együttműködésének eredményei. E munkák bőségesen kínáltak alkalmat a historizálásra, de szó sincs róla, hogy Kner Imre egyszerűen utánozta volna korábbi századok könyveit. Csupán különböző tipográfusi ötletekkel és Kozma Lajos rajzaival finoman utalt azoknak a koroknak a stílusára, amelyekben a kötetek szerzői éltek. A magyar írók munkáit tartalmazó Kner Klasszikusokat újabb sorozat követte, a Monumenta Literarum. Ez „olyan kisebb terjedelmű remekművek gyűjteménye, amelyek mértföldkövekként jelzik a világirodalom fejlődését". E kötetek mindegyike — a korábbiakhoz hasonlóan — a könyvnyomtatás mesterműve. A húszas évek derekán azonban fordulat állott be a nyomda életében. Kozma Lajost újból egyre jobban lekötötték az építészeti problémák, a Bauhaus stílustörekvései felé fordult, Kner Imre viszont a nyomdászok 1926-ban tartott göteborgi kongresszusáról hazatérve — a külföldiek, főleg az angol, amerikai és az olasz nyomdászok lelkesedését látva a klasszicista hagyományok iránt — Gyomán is bevezette a Bodoni-betűt, és e betű magával hozta a klasszicizáló stflust. Ettől kezdve Kner Imre is mellőzte a nyomdai díszeket, s a tipográfiai szépség minden problémáját e finom metszésű betűkkel oldotta meg. Mesteri tökéletességgel alkalmazta a Bodoni-betűt, és csaknem húsz éven át, míg el nem hurcolták Auschwitzba, kitartott a klasszicizáló stílus mellett.

8 Könyvművészeti törekvéseivel azonban Kner Imre nem állt egyedül a korabeli Magyarországon. A Gyomával szomszédos Békéscsabán egy könyv- és papírkereskedő fia, Tevan Andor (1889—1955) 1907-ben letette az érettségi vizsgát, és utána Bécsben beiratkozott a császárváros grafikai főiskolájára, a Graphische Lehr- und Versuohsanstaltba. Két éven keresztül folytatta ott tanulmányait, majd hazaérkezése után - édesapja segítségével—azonnal hozzálátott nagyra törő terveinek megvalósításához. A könyvkereskedés mellett működő kis műhelyt, amely csak névjegyek, esküvői meghívók és gyászjelentések előállítására volt berendezve, a jól képzett fiatal Tevan Andor hamarosan számottevő nyomdává fejlesztette.

9 Két betűtípust szerzett be: a Behrens-antikvát és a Thiemann-féle mediaeválist, valamint két nyomógépet vásárolt. Önmagában az a tény, hogy Peter Behrensnek (1868-1940) a müncheni szecesszió kiemelkedő képviselőjének antikva betűjére esett a választása, már világosan jelzi, hogy Tevan Andor milyen stílusirányzat híveként kezdte el 1909-ben Békéscsabán a könyvkiadást. Mivel időközben összeismerkedett a Nyugat körül tömörülő fiatal írókkal, 1913-ban megindította a Tevan Könyvtár című sorozatot, és sorra adta ki Ady, Kosztolányi, Karinthy, Kaffka Margit, Juhász Gyula, Nagy Lajos, Krúdy, Somlyó Zoltán és mások verseit, elbeszéléseit. (A sorozat külső címlapját is jellegzetesen szecessziós rajz díszítette.) A Tevan Könyvtár kötetei azonban nem képviseltek egyenletes nyomdai színvonalat. Ebből a szempontból jelentősebb volt Tevan amatőr könyvsorozata, amelynek első kötete Kosztolányi-verseket, „A szegény kisgyermek panaszaiét tartalmazta. E verskötet keskeny formátuma és nemesen egyszerű tipográfiája is feltűnést keltett, de a sorozat második kötete, Krúdy Gyulának az „Aranykéz utcai szép napok" című munkája sokáig visszhangzó sikert ért el. Krúdy a múlt századi biedermeier világát idézte fel, és Major Henrik finom, könnyed illusztrációi elmélyítették ennek az eltűnt világnak a hangulatát. Tevannak sikerült Összehangolnia a mű tartalmát és külső kiállítását. Nagy tetszés fogadta Tevan Ludas Matyi-kiadását is. Az elismerés nagyrészt Divéky József fametszetes illusztrációinak szólt. 52