Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Németh Lajos dr.: Kassák Lajos avantgarde könyvművészeti törekvései

pálódnak olyan felismerések is, amelyeknek a realizálására már csak a jövő vállalkozhatik. Ezért az sem lényegtelen, hogy e manifesztumok, programok milyen formában kerülnek a közönség elé, hiszen tipográfiájukban, megkomponáltságukban már az első pillanatra vizuálisan is éreztetniök kell az újat hirdető tartalom dinamikáját, újdonságát. Az új avantgarde törekvések vezére, Kassák Lajos ezt elméletileg is tisztázta. Annál is inkább megtehette ezt, hiszen személyében egyesült az író és a képzőművész, és e kettősség közvetítője épp a könyvművészet területe, az újszerű tipográfiai megoldások keresése volt. Mikor Kassák 1916-ban, a MA első évfolyamának első számában a plakát művészet létjogosultságáról írt vitacikket, lényegében olyan elveket érintett, amelyek a későbbiekben a magyar avantgárdé központi orgánumának, a MA-nak a könyvművészeti stílusát is jellemezték. Kassák a plakátot ugyanis a kor általános vizuális élményrendszerének és kifejezési lehetőségeinek a hálózatába kívánta kapcsolni, és legfontosabb ismérvének a hatáskeltést, az aktivitást minősítette. „...Az óriási metropolisokban a technika és a szociológia századát éljük. A patriarkális belenyugvás helyett a bajszelek viharába szédülünk, és aki ebben a században dolgozik, aki ennek a századnak a karakterét akarja adni, annak minden idegszálában, vérében, munkájában a kor emberének kell lennie..." — írja és megállapítja: „Az emberbe zúdult világátalakulás nem bírja el a törvénnyé esztétizált formákat, a forró életből lelkezett mondanivalójához verítékezve kevesli a meglévő kifejezési eszközöket. Az új festészet a monumentalitás jegyében az ész revíziója alatt készült." E program félreérthetetlenül magában hordja a minden művészeti ág egységes szellemének és a kifejezési formák rokonságának a követelményét. E követelmény tiszteletben tartása hatja át a magyar aktivizmus kiadványainak tipográfiáját, a lapok megkomponálásának a módját. Érdekes e szempontból a magyar aktivizmus két folyóiratának, a TETT-nek és a MA-nak az alakulását szemügyre venni. A TETT könyvművészetileg még nem hozott sok újdonságot. A fejléc, az írott betűk stílusa is magán hordta még a szecesszió bélyegét. Az aktivizmus egyik legjelentősebb, ám ugyanakkor eredendően lírai alkatú tagjának, Mattis Teutschnak a nonfiguráció és a dekoratív stilizálás között ingadozó, lágy stílusa jellemzi, A MA első számai is hasonlóak. Mintha a Nyugat tipográfiája, tördelési módszere lenne a követendő példa, inkább csak a címlapon közölt képek stílusa és a műmellékletek, a reprodukciók szigorúbb, expresszívebb jellege utalna arra, hogy a folyóirat szelleme más, dinamikusabb és harcosabb, mint a Nyugaté. Magának a MA-feliratnak a betűi is kezdetben még festőiek, lágyak - jóllehet játékos szabálytalanságuk, a betűszárak elvékonyodása utal az antiklasszicista elvekre, de még azt sem lehet mondani róla, hogy következetesen szecessziós lenne az átírás. Ám az a program, amely ez időben oly drámai erővel szakadt ki Kassákból: „Programmal lépünk ki, tudatos szociális életigazítóknak készülünk az emberségünkkel, hogy mit fogunk beváltani? - jaj, csak nem megalkudni!" - nem maradhatott meg ennél a könyvművészetileg felemás megoldásnál. A MA VIII. évfolyama 1. számában közölt Kassák-tipográfia - amely lényegében egy jelmondat betűképpé formálása - hűen tükrözi az 1921-től meginduló változást: „Romboljatok, hogy építhessetek és építsetek, hogy győzhessetek". E mondatban — mint ahogy a tipográfiában is - a rombolás aktusa már az építéssel jár együtt, ezt azonban megelőzte a dadaizmus egyértelműen robbantó gesztusa, amelynek tipográfiai példája a VII. évfolyam 5-6. számában közölt Kassák-tipográfia: szétrobbant betűk és szófoszlányok kavalkádja. A dadaista gesztus nemcsak a költő Kassákot jellemezte, hanem a könyvművészt is, aki tipográfiáiban a dada szellemével rokonmód törte szét a megszokott összefüggéseket, hogy az így nyert elemeket új konstruktív rendbe szervezhesse. „A ló meghal és a madarak kiröpülnek" első publikációjának a tipográfiája - maga Kassák készítette és megjelent a 2X2 folyóiratban, 1922-ben 62