Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Kéki Béla: Stílusirányzatok századunk magyar könyvművészetében

című regényéhez tervezett burkolóját. A legnagyobb elismerést Alberto, a spanyol polgárháború után Moszkvába áttelepült kitűnő festő és szobrász albumával és Lenin válogatott műveinek 1967-ben megjelent magyar kiadásával érte el. Ezeken kívül munkásságából legsikerültebbnek a Képes Krónika mesteri tipografálását és az Architektúra című sorozat köteteihez tervezett borítóit tartjuk.

19 A másik jól ismert, önmagával és a nyomdákkal szemben egyre magasabb igényeket támasztó, örökösen újat kereső könyvtervező művészünk, a Munkácsy-díjas Szántó Tibor. Gazdag munkásságából a legjellemzőbb alkotások kiemelésére szorítkozva, Madách nagy művének, Az ember tragédiájának, Goethe Faustjának és Dante Divina Commediajának helikoni kiadását kell feltétlenül említenünk, továbbá a legújabb magyar Shakespeare-kiadást. Nevezetes munkája a Magyar Anjou Legendárium minden elismerést megérdemlő kiadása is. Haiman György - mint a kneri hagyományok leghűségesebb őrzője - a klasszicizáló tipográfiai stílus eszközeit terveiben mindig biztos kézzel és fölényes mesterségbeli tudással alkalmazta. Kimagaslóan legszebb alkotása a Hegyi Endre fordította Omár Chájjám-kötet tipografálása és kötésterve. Egy londoni és egy Rio de Janeiroban rendezett kiállításon is nagy sikert aratott vele. Ali. századi nagy perzsa költő négysorosai ennél szebb kiadásban eddig nem jelentek meg, pedig ezzel a feladattal William Morris is megpróbálkozott. Erdélyi János, a Zrínyi Nyomda igazgatóhelyettese kevésbé hagyománytisztelő, ehelyett szenvedélyesen keresi a korszerű új megoldásokat. Egyetemi tankönyveink sokáig azonos szabású, egyhangú, unalmas címlapokkal jelentek még, Erdélyi János azonban 1962-ben Hajós György geometria-tankönyvéhez új típusú modern címlapot tervezett és átütő sikert ért el vele. Azóta már a színvonalas tipográfiai tervek hosszú sorára tekinthet vissza. Murányi István, aki a Corvina könyvkiadó műszaki osztályának vezetője, ugyancsak élen jár a korszerű könyvművészeti alkotások tervezésében. A gondozásában megjelenő Corvina-kiadványok is tanúsítják, mennyire meggyőződéses híve az új tipográfiai stílusnak. Jónéhányan vannak még könyvtervezőink között, akik megérdemelnék, hogy modern hangvételű és egységesen megkomponált könyveikről elismeréssel szóljunk, de előadásunk megszabott terjedelme ezt nem engedi meg. Csupán annyit tehetünk, hogy felsoroljuk azoknak a könyvtervezőknek a nevét, akik sikeres munkáikkal már hosszabb ideje felhívták magukra a szakkörök figyelmét. Közéjük soroljuk Miklósi Imrét, Csörgő Istvánt, Gergely Tibort, Ginács Lászlót, Kovács Imrét, Nóvák Lászlót és Urai Erikát. Tuvalevő, hogy a jól átgondolt tipográfiai terven kívül az illusztrációknak is nagy szerepük van abban, mennyire tud egy könyv már külső kiállításával is esztétikai élményt nyújtani. Ezért tartjuk igen szerencsésnek, hogy kiadóink egyre igényesebb munkát kívánnak nyomdáinktól és a kiváló tehetségű grafikusművészek egész sorát foglalkoztatják, szépirodalmi munkákat, gyermekkönyveket és ismeretterjesztő munkákat illusztráltatva velük. (Az utóbbi évtizedek legjobb és legtermékenyebb magyar illusztrátorainak bemutatása külön előadást érdemelne.) Végül nem feledkezhetünk meg arról, hogy hiábavaló volna a képzeletgazdag könyvtervezők és bravúrosan rajzoló illusztrátorok minden erőfeszítése, ha ugyanakkor nem lennének jól képzett és munkájukat lelkiismeretesen végző nyomdászaink, akik mesterei a szedésnek, tördelésnek, valamint az egyenletesen festékezett szövegoldalak és pontos regiszterű, színhű reprodukciók nyomásának. Könyvtervezők, illusztrátorok, nyomdászok és könyvkötők nem problémamentes, de alapjában véve mégis jó együttműködésének 59