Kéki Béla (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1973 (Budapest, 1975)

Az V. Vándorgyűlésen, Zalaegerszegen elhangzott előadások és korreferátumok - Makkai László dr.: A könyvtártörténetírás művelődéstörténeti módszerei

Kiteijeszthetjük vizsgálódásainkat arra is, hogy az írók halálának időpontja és a könyveik beszerzésének dátuma között milyen az összefüggés. Ebből az információk aktualitásáról kaphatunk tájékoztatást. Legvégül a korszerűség vizsgálata során ki kell derítenünk (ez az utolsó, s egyben a legfárasztóbb munka): mi hiányzik a könyvtárból? Irodalom- és tudománytörténeti munkákból ki kell céduláznunk azoknak a nevét és munkáik címét, akik az egykorú európai kultúra nagyságai voltak, s meg kell állapítanunk, hogy könyveik milyen mértékben találhatók meg az általunk vizsgált gyűjteményben. Annak megmagyarázása azonban, hogy egyes művek miért hiányzanak a könyvtárból, már nem a könyvtártörténet, hanem a művelődéstörténet íróinak feladata. Mi feladtuk a leckét a könyvtártörténet íróinak: fel kell kutatniok a könyvtár keletkezésének körülményeit, meg kell vizsgálniok a könyvtár állományának méreteit, statisztikailag elemezniök kell, hogy az állomány miként oszlik meg szakok szerint és nyelvileg. A korszerűség vizsgálata közben meg kell állapítaniuk, hogy a könyvek e megjelenés dátumához képest milyen gyorsasággal kerültek be a könyvtárba, a kor legfontosabb műveit mennyiben tartalmazza a könyvtár, s milyen jelentős művek hiányzanak belőle. Fia mindezekre a kérdésekre megkerestük a választ, akkor feltártuk a könyvtárat, mint a kor emberének felkínált információs bázist. A fenti szempontok és módszerek természetesen bővíthetők, sőt XX. századi könyvtárak tanulmányozása esetén kötelező is vizsgálatainkat a használat adatainak elemzésére is kiterjeszteni. A kutató viszont meg is állhat a felsorolt állomások valamelyikén, akkor is hasznos részmunkát végezhet, és könyvtártörténeti kutatómunkájának eredményeivel hozzájárulhat az általános művelődéstörténet gazdagításához. 38