Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

II. EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK - Bisztray Gyula: A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete

a Magyar Nemzeti Múzeumban összehívott és a könyvtári élet akkori vezetőegyéniségeinek részvételével tartott értekezlet volt e téren a kezdeményező lépés, amely egyszersmind Egyesületünk alapjait is megteremtette. Az értekezlet kimondotta a „Magyar Könyvtárosok Szövetségének*' megalakulását, a végleges megalakulás előkészítésére szűkebb bizottságot jelölt ki s gondoskodott arról, hogy az 1929-ben, Rómában tartott első nemzetközi könyvtárügyi kongresszuson a magyar könyvtárosügy is képviseltetett. Egyesületünk létrehívása tehát egyik láncszeme Hóman Bálint nagyvonalú kultúrpolitikai koncepciójának s mint ilyen szervesen illeszkedik a felsőoktatásügy és tudományos továbbképzés fejlődését, valamint a kulturális együttműködés lehetőségeit jobban biztosító reformmunkálatok sorába. Az 1929. évi értekezleten körvonalazott eszmék az előkészületek folyamán mind határozottabb formát öltöttek. A megalakulóban levő szerv — „Magyar Könyvtárosok Egyesülete" néven — 1932. október 15-én, az Egyetemi Könyvtárban újabb értekezletet tartott Pasteiner Iván egyetemi könyvtári főigazgatónak vezetésével. Pasteiner Iván tartalmas programmot adott s részletesen kidolgozott alapszabály tervezetet terjesztett elő. Egyszersmind javasolta a könyvtárosokkal rokon hivatású és törekvésű levéltárosoknak a közös munkába való bevonását s ezzel Egyesületünk kereteit legközelebbi pályatársainkra is kiterjesztette. A vezető szakférfiak közreműködésével ekként előkészített munkálatok után Egyesületünk, amelybe most már a levéltárak is belekapcsolódtak, csakhamar eljutott végleges megalakulásához. Előbb, 1935. január 31-én, még egy „előkészítő értekezlet" tartatott Szinnyei József ny. egyetemi ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnokának elnöklete alatt, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárában. Ebbe az értekezletbe a szakkörök a korábbi kettőnél nagyobb mértékben vonattak be. Az értekezlet mérlegelte a kialakult szempontokat, az Egyesület alapelveit végleges formába öntötte s elvégezte a kidolgozott alapszabályokon az utolsó simításokat. Az előkészítés mindenre kiterjedő nagy munkája, a könyvtári és levéltári élet legkitűnőbb vezetőegyéniségeinek odaadó fáradozása végre megvetette Egyesületünk szilárd alapjait. 36