Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Herzog József: Mi tartozik a levéltárba és a könyvtárba?

Jóllehet, már e néhány példa meggyőzhet arról, hogy a tartalmi szempont érvényesítése, vagyis a jogi tartalom megkövetelése a levéltár fogalmával össze nem egyeztethető, nem érdektelen annak vizsgálata sem, hogy e szempont más téren, nevezetesen a levéltár anyagának használatánál és a levéltáros két fontos teendőjénél, a felvilágosítás megadásánál, továbbá az anyag rendezésénél érvényesülhet-e? A levéltár anyagának használata, amennyiben nem tudományos célból történik, a legtöbb esetben jogi természetű kérdések tisztázására irányul. Ellenben a tudományos használat a legtöbb esetben nem jogi természetű. Ennek megfelelően alakul a levéltáros egyik, már említett feladatához, t. i. a felvilágosítás megadásához szükséges ismeretek megszerzése is. Az ilyen ismeretek megszerzésénél, különösen az egyre fokozódó tudományos érdeklődés miatt, az anyag jogi természete egyre mellékesebbé válik, vagyis a levéltáros nem azt igyekszik emlékezetébe vésni, hogy a visszterhes vagy nem visszterhes szerződések hol találhatók, hanem azt, hogy a levéltárban vannak-e és hol lelhetők fel olyan iratok, amelyek valamely történeti, például gazdaság-, képzőművészet-, telepítés-, irodalom-, színháztörténeti kérdéshez adatokat nyújtanak. A másik, igen fontos feladatának teljesítésénél, t. í. az anyag rendezésénél a levéltáros az irat tartalmát abban az esetben, ha annak jelzése hiányzik vagy nem elegendő, gondosan meg fogja vizsgálni. De ez a vizsgálat sohasem történhetik abból a célból, hogy meggyőződjék az irat jogi tartalmáról, hanem mindenkor csakis azért, hogy megállapítsa, melyik levéltárt létrehozó tényező működéséből keletkezett az irat, vagyis másszóval, melyik levéltár szerves tartozéka s következésképen hová kell azt visszahelyeznie. A tartalmi szemponttól tehát, amely — mint az előadottakból kitűnik — másodszori feltűnésével is csak zavart és kárt okozhat a levéltárakban, véglegesen el kell tekinteni. Hogy a jogi tartalom helyett milyen tulajdonsággal kell az iratnak bírnia, ez a levéltár fogalmának régebbi körülírásából könnyen megállapítható. A régebbi körülírás elsősorban a hatóságokat és hivatalokat, meg bizonyos jogi és természetes személyeket ismert el levéltárt létrehozó tényezőknek és megkövetelte, hogy ügyeik intézése hivatalos vagy ehhez hasonló ügykezeléssel történjék. Az újabb felfogás e tényezők körét 2 17