Bisztray Gyula (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1935-1937 (Budapest, 1937)

I. ELŐADÁSOK - Pasteiner Iván: Magyar könyvtárpolitika

annak alapján sikeresen leteendő szakvizsgától tegye függővé. E tanfolyamoknak megszervezése s összes részletkérdései így rövidesen megoldásra találnak. E kérdéseket nem kívánom tehát most érinteni, szükségesnek tartom azonban, hogy egy fontos elvi szempontra felhívjam a figyelmet s ez az, hogy e tanfolyamok ne csak könyvtártudományi ismereteket közöljenek, ne csak képezzék könyvtárosainkat, de neveljék is. Régen megszűnt annak a könyvtárostípusnak a létjogosultsága, ki a könyvtárban kizárólag a saját búvárkodásának eszközét látja. A ma könyvtárosának a tudomány legönzetlenebb szolgájának keli lennie, az ő hivatása elsősorban az, hogy mások tudományos búvárkodását és munkásságát elősegítse és megkönnyítse. Ez természetesen nem zárja ki, hogy maga is tudományosan foglalkozzék, sőt hivatásának megfelelő betöltése szinte megköveteli, hogy akár könyvtártudományokkal, akár más szaktudományokkal foglalkozzék, mert csakis így fogja átérezhetni és megismerni a tudományos munka jelentőségét és módszerét. De ennek ellenére is legyen elsősorban könyvtáros, aki rajong hivatásáért, önfeláldozóan szereti a gondjaira bízott intézményt és legfőbb örömét abban leli, ha az ő sokszor aprólékos és fáradságos munkája révén hozzásegíthet másokat ahhoz, hogy a magyar tudomány hatalmas épületébe egy-egy új mozaikot illesszenek, vagy hogy a magyar művelődés részesei legyenek. Pasteiner Iván dr. 12