Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

A héber abc 22 jelből áll, ezek zömmel mássalhangzók. A magánhangzók jelö­­lésére pontokból és vonalakból álló segédjeleket használnak, de a köznapi szőve­­geket általában pontozatlanul írják. A német eredetű jiddis szövegek leírása be­­tűhív, ezt a héber alef és ájin betűk magánhangzóként alkalmazásával oldják meg. Magyar szöveg leírásánál előfordul a két ponttal ellátott alef az ö jelölésére (3 Rimonpár.; 48 Héber szépírás 1Mintalapok, 19 Ajándékkísérő cédula). A szent sző­­vegek írásának betűi meghatározottak, ahol minden apró részletnek jelentősége van. Minden betűnek van számértéke is, hagyományosan ezekkel jelölik az év­­számokat, oldalszámokat, és ezen alapul a gemátria, ami az azonos számértékű szavak között nem csak kapcsolatot, de titkos jelentéstöbbletet, misztikus erőket feltételez (19 Hímzésminta, 24 Pesti hitközség jegyzőkönyve, 40 Palotai hevrá kádisá jegyzőkönyve, 69 Esküvői meghívó). Héber betűk segíthetnek egy-egy tárgy azonosításában (51 Jakob Auspitz képe, 80 Héber verdejeles pénzek), vagy akár judaikává tehetnek közönséges tárgyakat (18 Serleg). A héber betűk jelentős sze­­repet kapnak az amuletteken: a megfelelő formában leírt szövegeknek protektiv, védelmező erőt tulajdonítottak (4 Imakönyv, 34-35 Amulett, 46 Siviti tábla). A kronológiai rendben bemutatott dokumentumokból többféle a lsorozat ala­­kítható ki, melyek a tárgyak egymás mellé helyezésével új jelentéstartalmakra hívhatják fel a figyelmet. Egy-egy tárgy több sorozatban, tematikus blokkban is szerepet kaphat, hiszen a judaizmus összetettségének megfelelően valameny­­nyit értelmezhetjük vallási, művészeti, történeti vagy néprajzi tárgyként is. A XV

Next

/
Oldalképek
Tartalom