Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

váltak, és még kéziratokban is ״amszterdami betűkként” (otiot amszterdam) nevezték meg a szép, szabályos betűket (4 Imakönyv). Misztótfalusi Kis Miklós betűmintalapja2 a Magyar Országos Levéltárban megtekinthető. A héber tipográfia másik jelentős alakja volt a budapesti születésű Pészah Stephen Irsai (1896-1968). Eredetileg építészetet tanult a budapesti Műszaki Egyetemen, majd miután 1925-ben alijázott, grafikusként és tipográfusként tevékenykedett. () alkotta meg a ma is széles körben használt Haim héber betűtípust, melyet Haim Nahman Bialikról, az egyik első modern héber költőről nevezett el. 1929-ben visszatért Magyarországra, ahonnan 1944-ben a Kasztner vonaton menekült meg. Bergen Belsenből már újra Tel Avivba ment, haláláig ott élt.

Ugyancsak kimaradnak kötetünkből azok a tárgyak, melyek a magyarországi zsidó közösségek körében keletkeztek, vagy történetük egy időszakában ide tartoztak, de most más gyűjteményekben őrzik őket. Megemlítendőek a törökkori budai zsinagóga kabalisztikus feliratai, a szintén a budai ásatásokon előkerült héber betűs sírkövek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében, s ugyanott egy Mazal Tov feliratú esketési gyűrű. A Néprajzi Múzeum gyűjteményében van olyan mézeskalácsforma, mellyel a héber abc alakjára lehetett süteményt készíteni az iskolába készülő gyerekeknek. Nem válogathattuk be a Magyar Tudományos Akadémia világhírű héber kódexeit sem, melyeket Kaufmann Dávid, az Országos Rabbiképző Intézet professzora gyűjtött őszsze. A gyűjteményben 594 kézirat szerepel, közte 11-12. századi Misna kézirat,

VIII