Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Serleg

A zsidó szertartási tárgyak között nagy számban találunk serlegeket, melyeket a borra mondandó ünnepélyes áldáskor (kidus) szokás használni. A tradíció előírja a kidushoz használható bor minimális mennyiségét, de nem határozza meg a serleg tulajdonságait. A közösség tekintélyét növelte, ha a közös szertartások során szép és régi tárgyakat használtak, ezért a zsidó közösségek serlegei között sok értékes régi ötvöstárgyat találunk, melyek formájukban, díszítésükben áltálában nem térnek el a más célra használt serlegektől. A nagykanizsai közösség kidusserlege 17. századi német munka, a korabeli ötvösség jellegzetes terméke. A serleg zsidó szakrális tárgy funkciójára csupán héber felirata utal, mely a perém alatt szabadon hagyott sávban jelzi, hogy a tárgy ״a kanizsai szent község tulajdona, 563. évben a kis időszámítás szerint”. Szinte teljesen hasonló serlegeket találhatunk a protestáns felekezetek használatában, természetesen latin vagy magyar nyelvű feliratokkal.

Német, 17. század, felirat dátuma: 1803 Ezüst, trébelt, vésett M.: 26 cm, Ál: 10,5 cm, Á2: 9,5 cm A nagykanizsai hitközség létété, 1949 MZSM 64.134