Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Hágádá

Az elmúlt kétezer évben a zsidó közösségek megemlékeztek az egyiptomi kivonulásról, a néppé válás folyamatának egyik első eseményéről. A kivonulásra emlékezés ünnepén, pészáh első estéjén történeti-vallási magyarázatokat tanulnak és szimbolikus jelentéssel bíró ételeket fogyasztanak. E szertartás szövegét és menetét a hágádá rögzíti. Gazdagon illusztrált kéziratos hágádák ismertek a középkorból, a nyomtatás elterjedése után pedig ez lett a legtöbbször, legtöbb nyelven kiadott zsidó könyv. Az 1767-ben Metzben megjelent hágádá érdekessége, hogy - a terület etnikai jellemzőit figyelembe véve - a héber szöveg mellett jiddis és ladino fordítást is tartalmaz, azaz az askenáz és a szefárd közösség nyelvén is közvetítette a héber nyelvű tartalmat. Francia nyelvterületen ez volt az első illusztrált hágádá kiadás, melynek képeit Jacob Proops amszterdami hágádájából vette, aki viszont - prozelita munkatársának köszönhetően - Matthaeus Merian Icones Biblicae sorozatát adaptálta. A metzi hágádá levéltárunkban fennmaradt példányának címlap tükrét a nyomdában üresen hagyták, s oda csak a könyv megvásárlását követően, Pozsonyban kézzel írta be nevét a tulajdonosa.

Mose Alsich kommentárja Dorvasy metszeteivel Metz, 1767

Nyomtatvány, kéziratos címlappal 21,5 x 17 cm, 64 oldal

1952-ben, Rosenstingl soproni régiségkereskedőtől került a múzeum gyűjteményébe.

MZSL XXIII (74.678)