Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Serleg

A közösségi szertartások során használt serlegeket a közösségnek szánt adómányokból vásárolták, s ennek tényét és időpontját rávésették a tárgyakra is. Az 1600-as évek elején készült díszes serleget felső feliratának tanúsága szerint Gumpel úr, Wolf úr és Gerson úr adományozták az óbudai hevrá kádisának 1749-ben. Az eredeti adományozás után több mint száz évvel, 1878-ban újabb vésett felirat került rá, mely arra emlékeztet, hogy Wolf Holitscher fia Mózes Izsák a Pesti Chevra Kadisának ajándékozta ugyanezt a serleget. A Holitscherek előkelő óbudai zsidók voltak, nevükkel gyakran találkozunk a korabeli óbudai hitközség levéltári forrásai között is. A felirat tanúsága szerint leszármazottáik az óbudai zsidók többségéhez hasonlóan átköltöztek a Duna másik oldalára, Pestre, ahol az 1800-as évek közepétől egyre erősödő zsidó közösség alakult ki. A közösségi tulajdonban lévő serleg a családi értékekkel kerülhetett az tulajdonosához, ahol a pesti zsidók egy részének 18. századig visszanyúló óbudai eredetéré emlékeztet.

IM mesterjegy, magyar munka 17. század eleje Aranyozott ezüst

Magasság: 28, 5 cm, talpátmérő: 9 cm, szájátmérő: 11,5 cm A Pesti Chevra Kadisa létété a Magyar Zsidó Múzeumban. MZSM 64.130