Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
A náznánfalvi fazsinagóga darabja A 18. századi Erdélyben a második legnagyobb hitközség Náznánfalván volt. Marosvásárhelyen - más királyi városokhoz hasonlóan - nem telepedhettek le zsidók, ezért a város szomszédságában, a Barcsay-család náznánfalvi birtokán lakhattak, ahol 1747-ben fából építettek zsinagógát. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. 1910-ben levélben irányították a frissen alapított Magyar Zsidó Múzeum vezetőinek figyeimét a Magyarországon egyedülálló fazsinagógára. Harminc évnyi bürokratikus tétovázás után, végül 1941-ben tudtak megszerezni nyolc darabot a fazsinagóga festett darabjaiból, amikor a bécsi döntés átmenetileg Magyarországhoz csatolta Náznánfalvát. A náznánfalvi fazsinagógát és a Múzeumba került darabjait Balázs György újpesti rabbi, a Múzeum munkatársa ismertette a Libanonban, 1941-ben. Leírása szerint a zsinagóga belső fala világoskék volt, és sötétvörössel keretezett imaszövegek voltak az oldalfalakon. A mennyezetre a hónapok csillagképeit festették. A katalógusban szereplő fényképeket Balázs György lánya, Judit készítette 2006-ban, amikor édesapja tudományos munkásságát kutatta a levéltárban. Náznánfalva, 1747 körül Festett fa 100 x 180 cm Balázs György gyűjtése, 1941-ben. MZSM66.8
