Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A HÉBER IRATOK LEVÉLTÁRI LEÍRÁSA
Rosa névből. Kaptak családnevet a foglalkozásuk után is: Schneider=szabó, Goldschmidt = ötvös, vagy Knöpfler = gombkötő. Voltak személyes tulajdonságot, vagy egyszerűen az illető hajának, ruházatának színére utaló nevek: Grosz = nagy, Roth = vörös, Schwarz = fekete. Voltak, akik az előbbiekből nem tudtak választani, ezért képzelt neveket vettek fel, német szavakat: Apfel = alma, Nussbaum = diófa, Sommer = nyár. Sok kohanita származású a Katz nevet választotta, ami németül macskát jelent ugyan, de valójában a ״kohen cedek” = igazságos pap héber kifejezés rövidítése. A német nevek mellett a szláv területről érkezők hozták magukkal Magyarországra szlávos hangzású neveiket: Moskovics = Mózes fia, Slamovies = Salamon fia, vagy Rabinovics = rabbi fia. A II. József rendeletével bevezetett zsidó polgári nevek óta a hagyományos zsidó nevek visszaszorultak a zsinagógába: szertartásokon, a Tórához való felhíváskor továbbra is az apai névvel összekapcsolt héber személynéven hívnak fel. Amióta divatba jött az olyan nevek adományozása, amelyeknek nincs héber formája, azóta külön héber személynevet is szókás adni. A 19—20. század folyamán a németes hangzású neveket — a zsidók körében terjedő magyarosodási hullám keretében — sok család cserélte magyar hangzásúra. Nevekkel leggyakrabban az anyakönyvek első példányában találkozunk. A héber névnek külön rovat egyik anyakönyvváltozatban sem volt, mégis gyakran beírták — a polgári név mellé — a héber nevet is. Gyakran a polgári életben viselt név megegyezik a héber névvel, mint az alábbi esetben: ^^ Sámuel Gyakran úgy választottak polgári nevet, hogy azonos betűvel kezdődjön, mint a héber név. Kialakultak bizonyos jellegzetességek (például Mose gyakran lett Miksa, amikor a Miksa egyébként is divatos név volt), 83
