Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A HÉBER IRATOK ÍRÁSA

Nyomtatott dokumentumok közül találkozhatunk a különféle kódéxek (Talmud, Sulhan Aruh, responza és mások) példányaival, haggadákkai, imakönyvekkel, valamint zsidó naptárakkal, a luahokkal. Ezek közül különös jelentősége elsősorban a helyi kiadványoknak lehet, vagy olyan példányoknak, amiben a helyi tudósok széljegyzetei vannak. Mivel kisebb héber nyomdákból országszerte sok volt, így lehetnek olyan helyi kiadások, melyeknek kis példányszámban nyomott darabjaiból csak elvétve maradt fenn egy-egy példány.

Responsa: rabbinikus kérdések és válaszok (séélot utesuvot, rövidítve: sut). A közösségekben felmerülő, a rabbiknak feltett vallástörvényi kérdések és az azokra adott válaszok gyűjteménye. A kérdés sok esetben egyéb történeti forrásokból nem kideríthető, de azokkal esetleg igazolható dolgokra utalhat.

Responza — kérdések és válaszok

Luah: zsidó naptár. A zsidó ünnepek mozgó ünnepek (mint a húsvét és a pünkösd), s a hónapok hossza, száma sem azonos az egymást követő években, ezért fontosak voltak a zsidó naptárak, héberül luahok. Altalában párhuzamosan szerepel bennük a polgári naptár is, így a kettő egybevetésére is szolgálhatnak. Különös értéket képviselnek azok a luahok, melyekben a zsidó naptár egyes napjain követendő szokásokat is leírják, így a helyi minhag (helyi szokások) is rekonstruálhatóak.

Mizrah-tábla: a zsidó tradícióban kiemelt jelentősége van a keleti (tk. jeruzsálemi) iránynak. Kelet felé tájolják a zsinagógákat, a keleti falon helyezik el a frigyszekrényt, és kelet felé fordulva imádkoznak. Mindezek

55