Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI

Szentegyletként, a nemet nyelvűekben ״Heilige Bruderschaft der Is­­raelitcn’-kcnt fordítják. EGYÉB GYAKORIBB EGYLETEK (Hevrat) Bikur holim: beteglátogató egylet. Kisebb közösségekben gyakran a hevra kadisák látták cl a betegek gyámolítását is, de számos helyen talál­­kozunk beteglátogató, bikur holim egyletekkel is. Hevrat bahurim: ifjak egylete, jesívában tanulók diákegylete. Hevrat mezpnot: élelmező egyesület, menza. Diákok és szegények élelme­­zésére létrehozott jótékonysági egyesület. Sas^hevra: talmud-tanuló egylet. Nevét a s(isá) sz(idré) misna (misna hat rendje, fejezete) rövidítéséből nyerte. Somer sabbat (Verem): szombattartók egylete — elsősorban kézművesipar­­ban, kereskedelemben dolgozó vallásos férfiak egylete abban az időszak­­ban, amikor már nem általános a vallásos életmód. Hevrat nasim: nőegylet — héber megnevezése rendkívül ritka, Frauenve­­rein vagy Nőegylet néven találkozhatunk vele. Oktatási intézmények A zsidó közösségekben kiemelkedően fontos szerepe van az oktatásnak. A vallásos zsidó nevelés 3—4 éves korban a héderben (tulajdonképpen ״szoba") kezdődött az írás-olvasás és a Tóra tanulásával, majd ezt köve­­tőén, aki tehette, 12—14 éves korában jesívába (talmudi főiskola) ment. Jesívája nem a hitközségnek, hanem a tudós rabbiknak volt, köréjük gyűltek a fiatalok (bahurok/bóherek), hogy a Talmudot tanulják. A bóherek bérelt szobákban laktak, és ״napokat ettek”, azaz minden nap más család asztalánál kaptak ebédet. A bóherek ilyen ellátása jócseleke­­detnek (micvának) számított, s nem kis presztízst jelentett a közösség­­ben. A tanulmányi idő nem volt meghatározott, mindenki addig maradt, ameddig érdekei és lehetőségei diktálták. Az arra érdemesek rabbivizsgát tettek, vagy egyéb vallási, közösségi feladatok (metsző, sakter és egye­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom