Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE
fenn, az általa kinevezett keresztény zsidóbíró által. A királyi védelemért cserébe természetesen adófizetéssel tartoztak a zsidók, amelynek mértéke fokozatosan nőtt az évek folyamán. A I 3• században, a keresztes hadjáratok során, Európa-szerte zsidóül־ dözések, pogromok voltak, amelyek Magyarországon is éreztették hatásukat: Pozsonyban voltak zavargások, amelyek során megölték a rabbit és híveit. Az Arpád-ház uralkodása alatt kevés zsidó élt csak Magyarországon, zömmel a nyugati országrész nagyobb városaiban: Komárom, Tata, Vasvár, Pozsony, Buda, Óbuda, Esztergom, Trencsén, Nyitra, Sopron közösségei ismertek. Az említett községeknek voltak zsinagógáik, rituális fürdóik, temetőik. Nagy tekintéllyel bíró, az egész zsidóság által elismert tudós rabbiról nem tudunk. Legfényesebb pályát a király szolgálatában álló kamaragrófok futották be, akik a királyi jövedelmek sikeres kezelése miatt hatalmas birtokadományokat kaptak. Nagy Lajos király 1353 és 1357 között kiűzte az országból a zsidókát. Ez együtt járt azzal is, hogy a jórészt pénzhitelezésből élő zsidók elvesztették azt a pénzt, amivel mások éppen tartoztak nekik. A városok céhes polgársága általában gyűlölte a zsidókat. Egyrészt, mert nem voltak keresztények, másrészt viszont gazdasági versenytársat is láttak bennük, és jogi korlátozó intézkedésekkel igyekeztek semlegesíteni őket. Példa erre a budai helyzet: megkülönböztető ruha (vörös köpeny, sárga folttal) viselésére kötelezték a zsidókat és eltiltották őket a keresztényekkel való kereskedéstől. A I 5• század végéig a zsidók helyzete kedvezőbb volt Magyarországon, mint a keresztény Európa más államaiban, nem voltak üldözések, vérvádák. Mátyás trónra lépésével viszont igen jelentős mértékben megnőttek a zsidókra kivetett adók. Az általános zsidóadó mellé számos rendkívüli adó is csatlakozott, melyeket a koronázás, a királyi menyegző vagy a zsidók kiváltságainak megerősítése alkalmával szokásos ajándékok egészítettek ki. Az a tény, hogy a magyarországi zsidók ki tudták fizetni ezeket a magas adókat, azt jelzi, hogy valódi személyi és tulajdonbiztonságban élhettek. Mátyás király a biztonságot egy új intézmény, a zsidó prefek-10
