Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

X. A reorganizáció (1922-1929)

da érdekében sajtóbizottság alakíttatott, melynek tagjai: Fellner Leó, Kertész Vilmos és Vészi Józsefné.

Az 1925. július 27.-én tartott közgyűlésen kifejezést talál e mozgalmas időszak, de érdi Krausz Simon elnöki beszédében csak általánosságban hangzott el, hogy ״Ha a zsidóságnak a nagy erényeit néz־ ZÜk, ennél az intézménynél megtaláljuk azt a kis részt is, mely kitölti agt a hézagot, amelyre kételkedve szoktak rámutatni, mert itt e helyen meg lehét állapítani, hogy helyünket nemcsak ott álljuk meg, ahol agy- és idegmunkára van szükség, hanem ott is, ahol a fizikai munka és erő érvényesül. ״

Még az 1925-ik év eseményeihez tartozik, hogy Benedek Ábrahám lemondott titkári és gondnoki állásáról, amidőn a választmány nagy elismeréssel adózott buzgó munkájának. Ez állásra Kertész Ödönt választották meg.

Az 1926—27-ik években az iparosképzésnél a Mikéfe mesterek céltudatos irányítása és áldozatkészsége érvénysült, melyet különböző szervekkel hajtottak végre. Ezek: a., gazda bizottság, b., gazdasági tanács, c., propaganda bizottság, d., a Mikéfe mesterek jótékonysági asztaltársasága. A gazda bizottság elnöke dr. Fried Adolfné, tagjai: Breszlauer Izsó, Győri Rezső, Perényi József, Pollák Lipót és Rádványi Nándor. E bizottságból éveken át aktív maradt Radványi Nándor, mint lelkes gazda, Győri Rezső, kinek egész életén át gondoskodás tárgya volt az intézmény, Perényi József, ki a bizottsági üléseken érvényesítette a cipőbeszerzésre hasznos útbaigazításait. A növendékék létszámában ekkor némi emelkedés van, a bennlakók száma 30, a künn lakóké 70, így 100 fiú sorsát intézik. A gazdasági tanács, megalakulása után minden héten, majd havonként egy-kétszer ülésezett és nemcsak felszínre kerülő személyi, berendezési, élelmezési, felruházási és stb. ügyet intézett, hanem fontos elvi kérdéseket is megvitatott és előterjesztett a vezérlő bizottságnak. A növendékek testi, erkölcsi és szellemi fejlődéséről törzskönyv készül, új ellenőri könyvet kaptak a növendékek, a műhelyi kapcsolat és hittani órák látogatásának igazolása végett, megszervezték a patronálást, elhatározták a szabaduló darabok benyújtásának kötelezettségét és ezek megőrzését, a felszabadulok fogadalmi levelét, továbbá csoportfényképezést. A propaganda bizottság munkája egybeforr a mesterek összejövetelein kifejtett ténykedéssel és a legalizálás első fóruma volt a Gazdasági Tanács. A ruházat és cipő együttes költségeire 18.500 pengőt álla141