Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
VI. Az iparosképzés sikerei (1891-1904)
művelődési egyesületek. A választmány csaknem teljes létszámban jelent meg és a tagok hatalmas csoportban. Mindannyit dr. Neumann Ármin egyleti elnök üdvözölte, aki megnyitó beszédében visszapillantást vetett az egylet félszázados múltjára és küzdelmeire, ezt mondva: ״És mindeden verőfényes és felhőborított napokon akár akkor, midőn a lelkesedés árja nagy tettekre ragadta a nemzetet, akár akkor, midőn sötét gyás% borította hazánk egét, ott látjuk a magyar zsidóságot is, úgy a küzdők, mint a szenvedők sorában, majd hogy kivegye a maga részét abból a nagy munkából, amely a haza boldogítását célozza, majd hogy a nemzet gyászában osgtozyek. Sokáig félreismerve és visszautasítva a próbáltatások ezen nehéz napjaiban zúgolódás nélkül és mondhatni a maga nemében páratlan heroigmussal teljesítette honfiúi kötelességét. ” Majd: ״Azon jeles férfiak, akik egyletünk bölcsőjét ringatták, nemcsak az emberszgretet szent eszméinek szolgálatába léptek akkor, midőn elárvult és elhagyatott gyermekeket az erkölcsi elzfilléstől és elvadulástól meg akartak menteni, hanem egy nagy hazafias misszióra is vállalkoztak: hazafias munkás polgárokat kívántak nevelni a hazának, az összetartozandóságnak és egybeolvadásnak útját óhajtották egyengetni, amelyre egy államnak sincs égetőbb szüksége, mint a magyar nemzetnek. Felismerték, hogy azon erős válaszfalakat, melyek még azon időben zsidó és nem zsidó között fennállottak, leghamarabb ledönthetik akkor, ha a kereseti tevékenység egyoldalúságáról kivetkőzhetik hitsorsosaikat, ha az erőket szélesebb és tágabbi irányba terelik. Nehéz munkára vállalkoztak! Évszázados előítéletekkel kellett megküzdeniök, egyfelől a zsidók különállásából vádat formáltak, másfelől nehézségeket gördítettek az abból való kilépés ellen. Egyfelől kárhoztatták elszigeteltségüket, de másfelől még agt sem akarták megengedni, hogy az ipari és mezei munka verejtékével termékenyíthessék hazájuk földjét. És ezért kegyelettel adózunk a mai ünnepünkön azon jeles férfiak emlékének, kik az ép oly nehéz mint kétes küzdelemben el nem lankadva önfeláldozó kitartással 50 évvel ezelőtt ezen úttörő munkát végegték. ” Végül kívánja, hogy a rendeltetésnek átadandó hajlék a térmékenyítő munkásságnak menhelyévé és a polgári erények növényházává váljék. Utána Lukács Béla kereskedelmi miniszter beszélt, melyből a következő egy-két mondatot ragadjuk ki: ״Ezen egylet félszázados működése, amelyet röviden, de igen markáns vonásokkal festett az igen tisztelt elnök úr, össze van forrva azpn viszontagság-teljes évekkel is, melyeket ezen hazába átéltünk. Ezen egylet működése és létezése bi- Zonysága annak, hogy Magyarország földjén osztály és felekezeti különbség 60