Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

III. Küzdelmek és eredmények (1850-1867)

A másik fontos rendelkezés, hogy a magyar zsidóság legmagasabb kegyével az ingadan birtokszerzésre jogot nyert, mely arra serkentette az egylet vezetőségét, hogy most már a földművelés előmozdítása terén is eredményt mutasson fel, melynél eddig több kísérlet siker nélkül maradt.

Ily felmerült nagy problémák arra bírták Kern Jakabot, hogy egy részletes memorandumban foglalja javaslatait és azokat a közgyűlés elé terjessze.

Nagyon előnyösnek mutatkozott dr. Meisl főrabbi megnyerése, kit tiszteletbeli taggá választván meg, a választmány tisztelgett nála, hogy hathatós befolyását kérje az egylet céljainak előmozdítására.

Ez évben nagy esemény volt még a világhírű emberbarát Sir Montefiore Mózes látogatása az egyletnél és az ez alkalomból átnyújtott 500 forintos adomány alapítványként kezeltetett. Ekkor kapcsolódott be az egyletbe a pályája kezdetén álló Wechselmann Ignácz, aki később a philantrópia országosan elismert nagysága lett. 1864 elején üdvözölte őt a választmány ülésén Kern Jakab és egy év múlva készségét nyilvánítja aziránt, hogy az egylet növendékeit kivétel nélkül elhelyezi az építkezéssel kapcsolatos szakmákban, amit az egylet hálával fogadott, majd elvállalta a rajziskola berendezését is.

1864-ben indul el egy nagy karrier is az egyletből, megértve ezt az 1860-ban hozott ama határozattal, mellyel az egylet lekötötte magát a növendékanyag szigorú megválasztására, és amely lehetővé tette tehetséges növendékek művészi kiképzését is. Az ekkor 17 éves Klein Miksáról van szó, ki a szobrász mesterséget kitanulta és kinek nagy tehetségét az egylet felismerte. Igen szegény fiú volt és így csak nagy támogatással lehetett művészi kiképzését eszközölni. Tanulmányait Pesten kezdte és itt az egylet Engert tanárt vette melléje vállalva javadalmazását, majd Berlinben, Münchenben és Rómában tanult, mindenütt az egylet támogatásával. Berlinben az akadémián feltűnést keltett a Germán rabszolga műremekével, mely az oroszlánnal vívja élet-halál harcát. Ezen kívül monumentális alkotásai: I. Vilmos császár lovasszobra és a Bismarck szobor Grunnewaldban, de a berlini Bismarck szobor pályázatnál is a második díjat nyerte. E mellett híres arcképszobrász is volt és legkiválóbbak: Helmholtz, Popper Dávid és Nietzsche arcképszobrai. Berlinben halt meg e nagy zseni és az ottani zsidó temetőben nyugszik.

35