Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
II. Az áttörés (1842-1849)
II. Az úttörés (1842-1849) Alapszabály és tisztikar volt már, de a küzdelem csak most kezdődött. Az egyesület első elnöke: dr. Jakobovics Fülöp országos tekintély volt. Hírneves orvos és igazi philantróp. A zsidóság minden megmozdulásának élén állott. Tekintélye és befolyása volt, úgy hogy csakhamar pártfogókat és barátokat szerzett az egyletnek. Intézkedésére a megalakulás után az országos ipar-egyesület alapító sorába jelentkezett az egylet, melyen már 1843. január 13.-án gróf Batthyány Lajos elnöklete alatt tartott ülésen a fiókegyesületek sorába iktattak. Az egyletnek ötös problémája volt: a. hatósági elismertetés, b. az iparostanoncok beszerződtetése és felszabadításának elérése, c. kulturális és jóléti munka megszervezése d. földművesképzés megindítása, e. anyagi megerősödés. a. A hatósági elismertetés alapján az alapszabályok jóváhagyása. Az egylet létesülése nem az egész vonalon okozott örömet. A zsidóságnak a produktív pályákon való elhelyezkedési törekvéseit gánccsal és irigykedéssel fogadták. A sajtóban is visszhangzanak a különböző vélemények. Kossuth Lajos a Pesti Hírlapban fejezi ki, hogy helyesli a zsidóság eme megmozdulását. Épígy elismerését és tetszését nyilvánította József nádor ama bizottság előtt, mely hozzá fordult és igazságérzetű magas színe előtt megjelent az alapszabályok szentesítése érdekében. Jóindulatot tanúsított az egylet iránt gróf Török helytartó tanácsos is, aki a nála megjelent küldöttségnek kijelentette, hogy ő mint előadó az alapszabályok jóváhagyását javasolni fogja és az egylet működésével részéről elismerésre és dicséretre számíthat. Ám óhajtja a mesterségre adandó gyermekek számának szaporítását és a működésnek vidékre való kiterjesztését is. Ennek dacára — főleg a céhek akciói folytán — a szentesítés sokáig húzódott és a megalakulás után öt évig állandóan a feloszlattatás Demo kies kardja függött az 21