Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

XII. A ma feladatai (1939-1942)

ság és más szervezetek. Ipari intézményeket létesítenek, mezőgazdasági gyakorlati kiképzést szerveznek és irányítanak. A Mikéfét még az előkészítő, tervező munkánál sem kérdezték meg. így az egyesület célkitűzései, működése 98-ik évében egy nagy vihar hatásaképpen kényszerűségből, a magyar zsidóság legfőbb munkaprogramjává váltak, és mégis hagyták, hogy a nagy áradatban az egyesület látszólag harmadik helyre kerüljön. A fennemlített nagy szervezetek siettek az egyesület munkaprogramját megvalósítani és az intézményeihez hasonlókat életrekelteni. Dr. Deutsch Ernő később egyik ülésen sérelmezte, hogy ״a tanoncnevelést a Mi kefe általi központi irányítás helyett elaprózták. ” Az egyesület pedig lépésről lépésre haladt kijelölt útján és már ez évben a létszám a néhány év előttinek a háromszorosa volt. A szegénysorsú fiuk felvételét a Pártfogó Iroda hatékonyan felkarolta segélyével, úgyhogy ez év végén már 18 fővárosi és 70 vidéki növendéket segített. így lett tehát az egyesület egy szerény, de így is méltányolt munkaegységgé.

1941-ben a választmány elfogadta az ipari végrehajtó bizottság ama javaslatát, hogy az otthonba szerződés nélkül beutalni senkit sem lehét. A bennlakó növendékek létszáma 105-re emelkedett. A tantestület két tagja: Simon Lajos és Szeles Henrik, kik oly lelkesedéssel vettek részt az oktatás munkájában, egészségi okból óráikról lemondtak és azokat Grünwald Fülöp főgimnáziumi tanár és dr. Blum Gábor gépészmérnök látják el. A cserkészet működését a cserkészszövetség hivatalosan beszüntette. Kertész Vilmos javaslatot tett a legényotthon létesítésére, illetőleg a meglevő intézmény bővítésére. Dr. Deutsch Ernő a tanügyi bizottsági ülésen jelentést tett a két intézmény vizsgáján tapasztaltakról olyképen: ״Mindkét intézet vizsgája lelki gyönyörűség volt. itt nem preparált vizsgáról van szó és benső kapocs van a tantestület és növendékek között.” Javasolta a kertészképzőtelepen a gyógynövények és mák termelését és az angoranyúltenyésztést. A kertészképzőtelepre nagy jelentőségű volt a nm. m. kir. Földművelésügyi Miniszter Úr 212.193/1941/VIII.A. sz. magas rendelete, mellyel az egyesület indokait méltányolva az eddig engedélyezett 40-ben megállapított létszámnak 20 tanulóval való felemelését engedélyezte. így a kertészképzés két irányban halad. Az egyik: a kértésztanulók, illetőleg a beszerződtetett növendékek kiképzése, akik a középiskola negyedik osztályának elvégzésével 3 év, érettségi bizonyítvánnyal 2 év után szerzik meg a képesítést; másik az engedélye-199