Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
XI. A szanálás évtizede (1930-1939)
műhelybe. Elnök megkívánta, hogy a növendékek fejlődéséről negyedévenként jelentést kapjon. A széderünnepélyt nem az otthonban tartották, hanem az Omike széderjén vettek részt a növendékek. Az ipari intéző, valamint a végrehajtó bizottság ürün tartott ülést. Fontos tárgy volt a növendékek patronálása és különösen dr. Naményi Ernő igyekezett ezt rendszeresen kiépíteni, míg Havas Miksáné e célra a hölgyek közreműködését felajánlja. Felkarolták a künn lakó növendékek ügyét és az érdemes künn lakó növendékek az otthonban vacsorát is kaptak. Székely Bertalan a vasárnap déli vendégebédakció kiterjesztését kívánta, Gálosi József a műhelyekhez időnként kérdőlapok küldését javasolta a növendékekre vonatkozó tájékoztatás végett, dr. Deutsch Ernő hangsúlyozva az egyesület szociális miszszióját, figyelmet kíván arra fordítani, hogy a műhelyi mesterek a növendékeket ki ne használják és csak a szakmabeli kiképzést tartsák szem előtt. Jóllehet ez időben már nagy javulás van a tanoncotthon pénzügyeiben és a háztartásra már van fedezet, az ipari intéző bízottság féltő gonddal őrködött a tanoncotthon sorsa felett és Székely Bertalan kész volt indítványt beterjeszteni a két át különválasztására. Dr. Naményi Ernő is fél, hogy a növendékek az utcára kerülnek minden segítség nélkül, melynek elhárítását csak a telep likvidálása hozhatja meg, mely véleménye szerint kárt nem jelentene, mert a mezőgazdasági kiképzést akármilyen módon meg lehet oldani. A cserkész-munka zavartalanul haladt és a legutóbbi táborozás Dunavecsén volt, míg az itthon maradt tíz bennlakó fiú a kertésztelepen töltött el 2 hetet. Dr. Kohn Zoltán mint cserkésztiszt a künn lakó növendékeknek első hittani órájukon előadást tartott a cserkészét jelentőségéről. E tevékenysége annál megkapóbb, mert a főünnepeken ő szónokolt az intézeti templomban. Ez évben 16 nővéndék szabadult fel. Az egyesület 3 kiváló volt növendéknek lehetővé tette a külföldön való továbbképzést, név szerint Simái Endre, Kun Imre és Zilcer Dezsőnek, mindhárom Franciaországban helyezkedett el. Később Kellner Imre, Kun István és Szegál József felszabadult növendékeknek folyósított a külföldre való kiutazáshoz segélyt kik közül az első kettő Uruguayba, a harmadik Palesztinába ment. A felszabadult növendékek továbbképzésével kapcsolatban igazgató felvetette a legényotthon megvalósításának gondolatát, de csak annyi történt, hogy a Pesti Izr. Hitközséghez memorandumot intéztek e tárgyban. Az ipari intéző bizottság élén Fellner Leo áll, valamint dr. 163
