Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
X. A reorganizáció (1922-1929)
zatait hangoztatják, az előbbi egy növendék évi eltartását elvállalva és remélve, hogy e példa követésre talál. A 180.000.000 -t a választmány megszavazta. Pedig ez az esztendő a kertészképzőtelep reorganizációjának lehetőségét sok részről alátámasztotta. A Joint 6.000 dollárt szavazott meg beruházási célokra oly feltétellel, hogy az egyesületnek is ekkora összeggel kell az invesztíciókhoz járulni. E segélyt Klein Gyulánénak 1926-ban Amerikában való tartózkodásakor Félix Warburg ígérete készítette elő. Érdi Krausz Simon elnök 12.000 pengőt adományozott. A Székesfőváros Tanácsa 4.000 pengő segéllyel járult az intézmények fenntartásához, a Tébe 800.-, a Pesti Chevra Kadisa 2.200 pengőt, özv. Lichtschein Dezsőné 800.- és Hoffmann Gusztáv 400,- pengőt adományozott a kertésztelepnek. Ugyanekkor dr. Deutsch Ernő a vezérlő bizottsági ülésen megállapítja, hogy az iparos ág teljesen magára van hagyva, Kertész Vilmos pedig azt, hogy ״míg a telepre milliárdokat áldozunk, addig a tanoncotthonnak nincs egy egészséges hálószobája. ” Amidőn előterjesztés történt istálló építkezésre 4.800,- pengős költséggel, a fűtési berendezés javítására, üvegházak tatarozására 3.500 pengőt fordítanak, ugyanakkor a tanoncotthonban havi 735 pengőre nincs fedezet és nincs pénz felruházásra sem. Székely Bertalan kijelenti, hogy nem lehet mindent a kertésztelepre költeni és hogy hasznot hajtó vállalat helyett produktív eredmény, ha derék iparosokat adunk a hazának és nem lehet telepi célra egy milliárdot fordítani akkor, amikor a felszabadultaknak nem tudunk szabaduló ruhát adni. Klein Gyuláné hangsúlyozta, hogy mindként intézményt gyermekének tekinti és végső célja az, hogy a kertésztelep tartsa el a tanoncotthont. Ily körülmények között tárgyalta 1927. júniusában a vezérlő bizottság a Jótékonysági Asztaltársaság megkeresését új tanoncotthon építkezésére. A két előzőén felvetett tervvel szemben, melyek közül az egyik a telepre való kihelyezést, a másik a Damjanich utcai épület eladásával másik vételét tartalmazza, a legmegfelelőbb megoldásnak a jelenlegi helyen a tanoncotthon egy hatemeletes bérházzal kapcsolatos felépítését tartja, mert ez így a haladást is szolgálná, másrészről anyagilag is alapot nyújtana a bérház és a templom várható jövedelmeivel. A toronyi Fellner Sándor min. tan. által készített tervvázlat és költségvetés alapján egy kiküldött bizottság behatóan foglalkozott az üggyel és ősszel ismét a plénum elé került Schwarcz Ármin szerint csak akkor foglalkozhat az egyesület az építkezéssel, ha pénzügyi helyzete kedvező 145
