Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
X. A reorganizáció (1922-1929)
!lésénél illetékes helyen való közbenjárását ígéri meg a beszerződtetendő kertésznövendékek létszámának felemelése érdekében. Nemsokára Blantz Jenő vezetése alatt egy új szerv: a ״Gazdasági Tanács” alakul meg, az elnöktársak Reich Samu és Schwarcz Ármin. A kértésztelep tartozásainak konvertálása továbbra is legfőbb törekévese volt a vezetőségnek. Sikerült az Angol-Magyar Banknál 5000 dolláros kölcsönt szerezni, de mivel ez nem volt elég és csak függőkölcsőn jellegű volt, tárgyalás indult meg a Hitelbankkal egymilliárdos jelzálogkölcsön felvételére, de az I.C.A. bekebelezése miatt csak félmilliárdos folyószámla hitelhez jutott az egyesület. Az I.C.A.-val pedig a tárgyalások megindulnak és a hátralékos kamat ügye már is rendeztetett. A vezetőség mindenesetre felhatalmazást kért és kapott, hogy végszükségben 9 holdnyi területet eladhasson. A Gazdasági Tanács szabályozta az árumegrendeléseket és ellenőrizte a kihitelezéseket, intézkedett, hogy a kölcsönből biztosítsák a Krausz- ház állandósítását és a hosszú ház rendbehozatalát, elkészíttette a tisztviselők szerződéseit, hatáskörük pontos megállapításával. Mészáros Miklós számvevő könyvelő a telepről eltávozott, intézőül a gazdasági tárgyak oktatásának kötelezettségével Ernst Gyula alkalmaztatott. A telep fenntartásának biztosítására előtérbe került a növendékek hozzátartozói részéről fizetendő térítés és az ezt indítványozók ezt kívánták, hogy a jövőben ne legyen ingyenes növendék, hanem minden nővendék munkája értékelendő és ez is mint jutalék a térítési összegbe számítódjék. Viszont ezen felfogással szemben álló többség elsősorban szegénysorsú árva gyerekek felvételét kívánja és csak a fennmaradó helyre vehetők fel jobbmódú szülők gyermekei, nehogy az egyesület jótékonycélú jellege csorbát szenvedjen. A növendékek erősen be voltak kapcsolva a munkába, emiatt Lohr tanár írásbeli panaszt nyújt be, hogy nincs idejük a tanulásra és hogy az oktatást már áprilisban befejezik. Ennél is 2 tábor alakult ki, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati térre helyezve a súlyt, míg dr. Deutsch Ernő és Schwarcz Ármin e kettőnek összhangba hozatalát kívánták. Telimann Károly min. tan és Füredi igazgató látogatást tettek a telepen és a tapasztaltakkal meg voltak elégedve, csak a felszerelést találták fogyatékosnak, felhívták továbbá a figyelmet a faiskola megteremtésének fontosságára. Ez utóbbinál 1921-ben haladás volt, éppígy megalapították a méhészetet és intenzívebben foglalkoztak a táj kértészettel. Izsák Károly főkertészt külföldi tanulmányútra küldték és 136
