Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)

banknál 400.000 koronás hitelt eszközöl ki, továbbá a Phőbusnál a ventillátorok üzemmé való átalakítását önköltségi árban, olcsóbb árban koxot biztosit, majd javasolja a szomszédos Bethlen-féle 8 hold föld megvételét, azon indokkal, hogy a harlemi kertgazdaságmintájára egy-két hold földet felszabadult ifjaknak lehessen bérbeadni. Ez utóbbi hatása alatt Nagel Marcel felajánlja svábhegyi 6 holdas telkét és a Heves megyei gazdaságából 10-15 holdat ingyenes használatra. Dr. Mezei Ferenc a propaganda érdekében a telepen szüreti és tavaszí ünnepélyek rendezését javasolja. A felajánlott pénzbeli adományok között Miklós József 200.000 koronás adománya volt a legnagyobb, Kertész Vilmos választmányi tag pedig kellő mennyiségben petróleumot szerzett. Dacára a különböző baleseteknek, melyek közé tartozik az egyik fűtőkazánnak 50.000 kárt jelentő felrobbanása és hogy a gazdaságban kiesések voltak, Wigner igazgató az 1921 évről az üzemi eredmény tekintetében kedvező képet adott és 158.145 koróna felesleget állapított meg. Mivel azonban az internátus — főleg az élelmezésdrágulás miatt — és iskola 539.505 koronát igényel, végeredményben 381.360 korona hiány volt. Az 1922. évre elhatározott különböző pénzügyi rendelkezésekkel lezárul az egyesületre oly forrongóan gyógyulást kereső korszak.

127