Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)

ma 213-ra apadt, a mezőgazdasági ágnál 12 földművesnövendék és 40 kertésztanuló volt. A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 1918 és 1919-re 7.500 - 7.500 koronát utalt ki, Budapest Székesfőváros 6.000 — 6.000, a m. kir. földművelésügyi minisztérium 1.000 koronát. Támogatták az egyesületet: a Pesti Izr. Hitközség, a Pesti Chevra Kadisa, a Kartonnyomó Ipar R.T., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, és több magános. Alapítványok is befolytak, melyek közül a legnagyobb Jónás Adolf által 1920-ban létesített 100.000 koronás. Egy philantróp — nevét titokban tartva — az új tanoncotthon létesítésére hatalmas alapítványt jelentett be. A telep hozamával az utolsó időben már önerejéből fenntartotta magát, sőt egy 40 méter hosszú és 6 m széles favázas üvegházzal és melléképületekkel gyarapodott. A szöllő egy része philoxera által azért pusztult el, mert a kifizetett szénkéneget csak egy évi késéssel kapta meg a telep. A titkári jelentés befejező szakasza így szól: ״eg az intézet egyike lesz azoknak a váraknak, melyet semmi vallás- vagy nemzetellenes ostrom nem fog bevehetni, mert Istenimádat, tiszta zsidó erkölcs és magyar honszerelem fog lengeni fölőtte. ” Dr. Kohner Adolf a következőkben jelöli meg a jövő programját. Amidőn kijelenti, hogy a forradalom utáni feladatok közül első helyen áll a nevelés és oktatás elmélyítése, mert csak a tudás és a tiszta erkölcs emelhet gátat a vétkes ideológiák romboló árjának és ecsetelve az Istentől és vallástól való eltolódás hatását, ezt mondta: ״A zsidó etikát, — mely minden hasonlónak a forrása és termő talaja a jónak és nemesnek — be fogjuk gyökér ehetni védenceink leikébe, hogy hitünk törvényeinek megtartásán és tanításainak érvényesítésén át legjobb, leghívebb és leghasznosabb fiai legyenek a hazának. ” Ezért kellett mindenekelőtt a templomot helyreállítani romjaiból. A kertészképzőtelepnél előtérbe helyezi azt, hogy olyan mezőgazdasági tanintézetté kell fejleszteni, mely nem csak kertészeti, hanem általános gazdasági szaktudást is ad. Az egyetemről leszorult ifjúságot az ipar és mezőgazdaság felé kívánja terelni. Beszéde végén hangoztatta, hogy ״a magyar zsidóság minden ereje és minden képessége teljesen és fenntartás nélkül a magyar hazáé, ti amiképp a Bach korszakban egyesületünk isko- Iája a magyar nyelvnek s a magyar szellemnek egyik mentsvára volt, most sem fognak bennünket megtántorítani rendíthetetlen hazaszeretetünkben.” ״A kibocsátott növendékek efi a szellemet fogják magukkal vinni az életbe és meggyőződéses lelkes terjesztői lesznek a magyar eszmének. ” ״ti a jövő igazságot fog nekünk szolgáltatni, az a jövő mely igazságosan fogja ér-122