Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Glosszárium

Tóra: Mózes öt könyve, melyet a zsinagógákban a meghatározott előírások alapján készített hagyományos tekercs alakban használ­­nak. A zsinagógái szertartások központi eleme a tórái hetiszakasz felolvasása. Tórakorona: Az összetekert, textilbe burkolt tóratekercs díszítésére szolgáló tárgy, melyet a tekercs tetejére helyeznek. Lehetőleg ne­­mesfémből, gazdagon mintázva készül. Tóraköpeny: Az összetekert tóratekercs betakarására szolgáló, ne­­mes anyagokból, gazdag hímzéssel készített textil-tok. Tóratorony: Tóravég, rimonpár. A tóratekercs pergamenjét tartó két rúd (éc hájim) végére helyezett díszesen megmunkált, jellemzően nemesfém tárgy. Héber neve gránátalmát jelent, ami az ókori magaskultúrákban a termékenység és a bőség szimbóluma volt. Tóravért: fémből készült dísz, melyet az összetekercselt, felöltözte­­tett tóratekercsre függesztenek, elsősorban díszítési céllal. Volksbund: ״Volksbund der Deutschen in Ungarn” azaz ״Magyar­­országi Németek Népi Szövetsége”. 1938-ban létrehozott, a náci Németország érdekeit képviselő szervezet. Zsidó Világkongresszus: 1936-ban létrehozott nemzetközi szerve­­zet, melynek célja a zsidók és a zsidó közösségeik érdekeinek nemzetközi képviselete, igényeik szolgálata. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom