Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

tása,10 11 melynek része volt a hitközségi vagyonnak, kegytárgyaknak és az iratanyagnak a lefoglalása is. A gettósítást követően Endre László belügyi államtitkár rendeletben határozott a zsidó vallási ingatlanokról.11 A rendelet értelmét követve több településen elhatározták a zsinagóga és a zsidó középületek lebontását, kivéve az építészeti szempontból jelentősnek ítélteket.12 Ezek a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet — a frankfurti ״Institut zur Erforschung der Judenfrage” mintájára létrehozott magyar intézet — tulajdonába kerültek volna, hogy múzeumként őrizzék meg a kiirtott magyar zsidó közösség emlékét.13 Egy 1944. június 16-án kelt belügyminisztériumi rendelet értelmében a feloszlatott zsidó egyesületek könyvtárát és irattárát szintén a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézetnek kellett átadni. A további, gettokban maradt értékeket nemzeti vagyonnak tekintették, ezért részletesen listázták.14 A judaika nem volt önálló kategóriában összeírandó, de néhány fennmaradt listán zsidó szertartási tárgyak is azonosíthatóak. A szekszárdi pénzügyigazgatóság által a tolnai gettóban készült listán például szerepel egy 650״ cm hosszú pergamen zsidó írással”,15 vagy a bonyhádi gettó összesítő értéklistáján 100 különféle gyertyatartó16. Ezeknek a tárgyaknak a további sorsa ismereden. Lehetséges, hogy a nemesfémből készülteket beolvasztották, esedeg eljutottak a nemzeti vagyon egy részét nyugatra juttatni szándékozó úgynevezett aranyvonatra, de a többi, kisebb anyagi értékű tárgyak tulajdonosaik deportálása után elkallódhattak. A vonaton felszabadítása után há-10 Vö.: Kádár Gábor-Vági Zoltán: Aranyvonat. Fejezetek a zsidó vagyon történetéből. Budapest, 2001.

11 31.43/1944. XXI. rés számú belügyminiszteri rendelet. 1944. június 3. Közli: Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez (Szabolcs-Szatmár-Bereg). 64-65.

12 A zsinagógák lebontásáról hozott döntésekről, a döntések hátteréről lsd.: Kádár Gábor, Vági Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése. Budapest: Jaffa Kiadó, 2005.

13 Lásd. pl.: ״Mikor kerül sor a makói zsinagóga lebontására?” In: Makói Újság, 1944. június 20. 2. oldal. Közli: Urbancsok Zsolt, szerk.: Makói Holokauszt Emlékkönyv. Szegedi Zsidó Hitközség, 2004. 97.

14 Listázandó kategóriák: 1. nemesfém, drágakő; 2. porcelán, üveg; 3. műtárgy; 4. szőnyeg; 5. kép, festmény, rézkarc; 6. fehérnemű, ágynemű, vászon, sifon; 7. ruha, cipő, bőráru, szövet; 8. nem romlandó élelmiszer; 9. egyéb, pl. hangszerek; 10. bútor; 11. mezőgazdasági felszerelések; 12. orvosi műszerek.

15 Tolna Megyei Levéltár VI-101. Szekszárdi Pénzügyigazgatóság iratai, 6. sz. lista.

1944. augusztus 28.

16 Tolna Megyei Levéltár VI—101. Szekszárdi Pénzügyigazgatóság iratai, a bonyhádi gettóban leltározott értékek, 1944. július 12.

11