Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Források

1780-tól kezdődő évekből való köveket láttunk, de lehetséges, hogy ezeknél korábbi is van.

b. új temető, viszonylag ápolt. Az 1900-as évek elején nyitották meg.

Gettó, deportálás:

A hőgyészi gettóba vitték a gyönki kb 18 családot. 54-en vesztették életüket.

Mai helyzet:

Egy vegyes házasságban élő 28 éves nő a falu egyeden zsidó lakosa. Lakása falán márványtáblán örökítette meg meggyilkolt családjának emlékét, a faluban ez az egyetlen emlékeztető a régi nagy zsidó közösségre.

Pincehely

Templomot a községkerület eladta, a vevő lebontotta és a helyére házat építtetett.

Temető:

Szép, rendezett, habár egy helyen nincs körülkerítve, és így sokszor behajtják az állatokat. A mártíremlékművön 150 személy van megörökítve, köztük a regölyi, magyarkeszii, a decsi mártíroké. 1775, 1776, 1791, 1795-ből származó sírköveket találtunk.

Gettó, deportálás:

A pincehelyi gettót Pécsre vitték. A volt gettó egyik házán még ma is látható a sárga csillag. 18 személy tért vissza.

Mai helyzet:

3 család, 10 személy, 3 gyermek. A gyermekeket szeretnék hittanoktatásban részesíteni, az egyik a nyári szünetben Hőgyészen tanul.

Tab

Templomot öt-hat éve lebontották. Egy kis imaházuk volt, de azt a helybeli általános iskola tornateremnek vette igénybe.

101