Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)
Válogatás Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi beszédeiből A millenáris ünnepség alkalmából elmondott beszéd (1896. május 10.)
DuscHiNSZKY Mihály rákospalotai főrabbi aggódva kérdi: hűséges marad-e majd az itt összegyűlt nép a törvényhez, fogja-e ősei példáját követni? Megtalálja-e helyét a világban és a történelemben? És jogos aggodalmában ajkára tolul a megható könyörgés:יהי ׳ה וניקילא ונמע רשאכ היה םע וניתיבא. Bárcsak úgy lenne mivelünk is Isten, amint volt őseinkkel. A széles látókörű gondolkodó nemcsak a jelenben él, hanem egyrészt a múlt eredményének tekinti önmagát, hiszen az volt tanítója és iskolája, másrészt a jövő hivatott előkészítője. המלש a bölcs tanácsadó, a hű vezér, ki örökbecsű életszabályokkal ajándékozott meg minket, azon ünnepélyes órában a jövőbe tekintett, és sokat látott, minek örülhetett, de még többet, mi keserű bánattal tölthette el. Ő ismerte az embereket, a világot, ismerte népét, Izraelt. Azon mély megfigyelések Istenről, világról és emberekről, melyeket Koheleszben ránk hagyott, tanúságot tesznek az őt eltöltött kínos kételyekről. ״Minden változik”, és Izrael ugyanaz maradhat-e? Ugyanaz-e most, ami az ősök idejében volt? Ezen kérdésekről elmélkedjünk mi is e szent napon Kohelesz néhány szava alapján, melyeket a תוכס ünnepén olvastunk, és melyek ekképpen hangzanak: רוד ךלה רודו אב 51,ץראהו םלועל :תדמע חרזו שמשה אבו שמשה. Nemzedék megy, és nemzedék jön, a fold pedig örökké fönnáll, felkél a nap, és lenyugszik a nap. 1 רוד ךליה רודו אב 59 Kohelet 1,4-5. 66
