Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)
Bevezető - Yehuda Friedländer - Horváth Rita: A könyv és a kard kora
Yehuda Friedländer-Horváth Rita Raphael Hirsch és Rabbi Azriel Hildesheimer nevével fémjelzett neoorthodoxia követője volt mindkét részről.22 Duschinszky főrabbi éppen azért volt alkalmas egy nagyon heterogén fővárosközeli hitközség23 szellemi vezetőjének mert, mindenki számára volt mondanivalója, hiszen jártas volt mind a vallási mind a világi tudományokban. Ahogy azonban a zsidók helyzete egyre nehezebbé vált a fasizálódó Európában, úgy változtak a főrabbi nézetei a világi tudományokkal kapcsolatban. Korai beszédeiben sokat írt a világi tudományról és sok a természettudomány területéről vett hasonlatot és metaforát használt. Újra és újra kifejtette, hogy az igazi tudományosság nem kell, hogy ellentétbe kerüljön a szigorú vallásossággal, hogy a bajokat a félmüveltség terjedése okozza. Duschinszky főrabbi Elisa, Abuja fiának talmudi történetét felhasználva Rabbi Meir alakján keresztül mutatja meg a tudománnyal kapcsolatos ideális magatartást: “Rabbi Meir, Acher tanítványa is osztozott kora tudásszomjában. Ő is ismerte a bölcselet rendszerét és tanait, de a Tóra fénye nála elhomályosította az idegen tűz fényét, hite iránti lelkesedése megóvta őt a tévedésektől.”24 Később azonban Duschinsky főrabbi már nem beszélt értékként a világi 22 Ráchel Áhároni névszerint Alexander Bemát, Máhler Ede és Goldziher professzorokat említi, akiket apja hallgatott. (Áhároni, pp. 40-41.) ,’י’ Ráchel Áhároni írja, hogy Duschinszky főrabbi “41 éves működése alatt a hívek száma [...] tízszeresére emelkedett (300-3000)’’. (Áhároni, p. 16.) Áhároni hitközségtörténetében találunk adatokat arra is, hogy milyen heterogén volt a rákospalotai zsidóság összetétele, s hogy ez korszakonként változott. Nagy változást okozott például az, hogy az első világháború után Rákospalota nem volt többé a budapestiek kedvelt nyaralóhelye. 24 A Savuot alkalmából elmondott beszédből (1918 [május]) vett részletet ld. a jelen kötetben: p. 86. 26
