Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)
Válogatás Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi beszédeiből A millenáris ünnepség alkalmából elmondott beszéd (1896. május 10.)
DuschinszKY Mihály rákospalotai főrabbi megalázottak, kifosztottak, kitaszítottak sírása, az üldözöttek segélykiáltása. Jöhetünk-e másképp, mint יכבב [...] םינונחתבו, sűrűn folyó könnyekkel és zokogó könyörgésekkel? Egybegyűlhetünk-e Isten előtt más érzésekkel, mint csüggedéssel, aggódva és kétségbeesve, megrendített bizalommal? De itt halljuk a próféta szavát, aki az ő népe ugyanoly szerencsétlenségét, a zsidóság ugyanoly megaláztatását és meggyalázását érte meg, és aki mégis hirdeti: 469ועמש רבד ׳ה םיוג ודיגהו םייאב קחרממ, halljátok az Ő szavát, ti, népek, hirdessétek azt a távol szigeteken is.הרזמ לארשי ובצבקי ורמשו 470העירכ תדע, Ő, aki Izraelt szétszórta, összegyűjti újra, és megőrzi, mint a pásztor az ő nyáját. A próféta azt jósolja: שיו הלקת ךתירחאל םאנ 471׳ה ובשל םינב םלובגל van reménye a te jövődnek, visszatérnek a gyermekek területükre. A próféta szavait שאר הנשה-kor olvassuk, mert a megtérés, a magunkba szállás napja ez, amikor a רפוש felriasztja, felébreszti a szíveket és lelkeket, a próféta pedig reményre és megtérésre szólít, óva intve a kishitűségtől és a kétségbeeséstől. Azért mi is szálljunk magunkba ez órában, kutassuk, hogyan tegyünk hitünk mellett tanúságot jelen helyzetünkben, s vezessen a holnap felolvasásra kerülő fejezetből, a 1הרדס-סס a szó: 472הוחתשנו הלחתשנל. הבושנו םכילא, meg akarunk hajolni. E szavak első ősapánk történetének ama rejtelmes részéből valók, mely magasztos ünnepünk központja. Az Ö־rökkévaló szólítja az ősapát, s mondja neki: ךלו ךל לא ץרא התימה [...] לע דחא 4M Ibid. 31,10. 470 Ibid. 31,9. 471 Ibid. 31,16. 472 Mózes I. 22,5 194
